A videóból részben az is kiderül, hogy a Titok c. film egyik sztárja mennyire vonzotta be azt, amit elért eddig az életében:

Szeretnék ezzel kapcsolatban öt nézőpontot átadni neked, és majd eldöntöd utána, te mit gondolsz erről.

Az első:

Bizonyára láttad a Titok című filmet, amely szerint, ha pozitívan gondolkodok, akkor pozitív dolgok történnek velem, míg ha negatívan gondolkozom, akkor negatív élmények fognak érni. Ez elsőre hangzatos gondolat, de nézzünk bele egy kicsit az emberi pszichébe.

Az ember elméje ugyanis úgy működik, hogyha rááll valamire, elkezd valamit keresni, akkor azt fogja megtalálni, azt fogja észrevenni. Vegyünk egy olyan példát, hogy keresd meg a szobában a zöld színű dolgokat. Ezután csukd be a szemed, és emlékezz vissza a piros színű dolgokra! Mi fog történni? Természetesen sokkal inkább a zöld színűekre fogsz emlékezni, mivel ezeken volt a fókuszod.

Ha egy negatív érzelmi állapotban vagy, akkor lehet, tudattalanul azokat a dolgokat fogod keresni, amik szintén negatívak, és ezeket fogod észrevenni. Ebben rejlik a helyzet csapdája, ugyanis ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy veled mérhetően sokkal rosszabb dolgok történnek a rosszabb hangulatod miatt, hanem a pillanatnyi érzelmi állapotodhoz társuló figyelmed alapján ezek a (negatív) dolgok fognak feltűnni neked. Sőt, az adott érzelmi állapotban könnyebben idézel fel olyan emlékeket, amik közben olyan érzelmi állapotban voltál, mint amikor felidézed ezeket (tudományos cikk itt).

Van egy kifejezés, a depresszív realizmus. A depresszív realista egyének reálisabban látják a világot, azaz jobban észreveszik a hibákat vagy a racionalitást, illetve annak hiányát, mint egy pozitív, optimista ember. Ez is azt mutatja, hogy különböző érzelmi állapotok különbözőképpen hasznosak neked, ami átvezet a következő nézőpontra, az érzelmi negyedekhez.

Négy különböző érzelmi, energiaszinti állapotot különböztetünk meg, amelyek mind hasznosak tudnak lenni különböző tevékenységek elvégzéséhez.

• Ha negatív, és magas energiaszint:  tudod használni érveléshez vagy marketingszövegíráshoz.
• Ha pozitív és magas energiaszint: jó előadás megtartásához tudod felhasználni.
• Ha nyugodtnak és pozitívnak érzed magad: a korábbi cselekedeteidet, döntéseidet tudod optimálisan.
• Ha pedig alacsony energiaszintű, de negatív érzelmi állapotról beszélünk: ki tudod használni ahhoz, hogy az erre az állapotra jellemző realisztikus megközelítéssel minél pontosabban beazonosíts hibákat, és számot vess velük.

Tehát hasznos neked az is, ha nem érzed magad pozitívan. Még egy példával szemléltetve, ha adott egy szöveg, azt jókedvűen olvasva lehet, egyáltalán nem találsz benne hibát. Míg ha rosszkedvűen futsz neki, akkor már minden pont- és vesszőhiba vagy elgépelés megüti a szemedet. Ez pedig nem abból fakad, mert egyik állapotban bevonzod a vesszőket, másik állapotban meg nem. A vesszők jelenléte vagy hiánya szerves részét képezi a szövegnek, amit a hangulatodtól függően vagy észreveszel, vagy nem.

Térjünk át a harmadik nézőpontra, az ok-okozati összefüggések szempontjára. Azt mondom neked, hogy bevonzottam, hogy az embereknek értéket tudtam nyújtani, mert egyes emberek az utcán azt mondják, hogy „wow Bence, láttam a videóidat, és tök jók!” Ezt most akkor tényleg egyszerűen csak bevonzottam?

Vagy lehet, csupán annak az eredménye, hogy az elmúlt hét évben nagyon mélyen foglalkoztam önfejlesztéssel, nagyon sok energiát fektettem a brand felépítésébe, hogy a Fulfilled eljusson egy csomó emberhez. Nem sajnáltam belerakni pénzt, munkát és időt, és közben folyamatosan fejlesztettem mások segítségével is az oldalt, hogy minél jobb minőségű tartalmak minél több emberhez eljuthassanak. Akik ezután megismernek és emlékeznek rám az utcán, azok elismerése akkor az eddigi munkám eredménye lesz, vagy csupán azért történt így, mert jól éreztem magam és ezáltal bevonzottam mindezt?

Ezt nem lehet igazán lemérni. Érdemes nyitottnak maradni ebben a kérdésben.

Pesten nagyjából két millió ember él, mekkora az esélye annak, hogy pont azzal az emberrel futok össze, aki ismer engem? Lehetséges, hogy a tudattalanul bevonzottuk egymást, és mind a kettőnknek az volt a megérzése és gondolata aznap, hogy ugyanarra a helyre menjünk, és így jött létre a találkozás.

Ha elkezded megvizsgálni, megismerni a tudattalant, akkor rádöbbensz, hogy számos dolgot a vonzás törvényével magyaráznak meg. Jöjjön egy újabb példa.

Tegyük fel, hogy egy olyan nő vagyok, akit minden párkapcsolatban megvernek, megcsalnak. Gondolhatom úgy, hogy mindig az ilyen típusú férfiakat vonzom be, és ezt érdemlem. De az is lehetséges, hogy tudattalanul az ismerős tapasztalatokat keresem, mivel ez jelent számomra egyfajta biztonságérzetet vagy nyújt egyfajta érzelmi lökést számomra. Egy pszichológus segítségével például be lehet azonosítani ezeket a mintákat, fel lehet dolgozni az élményt, hogy a következő alkalommal már egy jobb döntés kerüljön meghozatalra.

A tudattalan tehát nagyon meghatározó szereppel bír a felmerülő mintáinkban.

Nemrégiben a Titok című film sztárjával, Lisa Nicholsszal volt szerencsém egy teljes napot eltölteni egy tréningen. Megkérdeztem tőle, hogy mi különbözteti meg az igazán sikeres önfejlesztő trénereket, akiket filmekben vagy más show műsorokban is viszont láthatunk, akiknek az előadásaiért nagyon sokat fizetnek az emberek, azoktól, akiknek csupán egy-két youtube videójuk van, néhány klienssel és ennyi.

Amiket felsorolt nekem válaszként, azok mind munkaigényes, logikus dolgok. Ezek a válaszok arra világítottak rá, hogy ő egy elképesztően jó üzletasszony. Nagyon jó abban, amit csinál, folyamatosan tanul, fejleszti és képzi magát. A válaszait a Fulfilled – Életérzés csoportban meg is osztottam. Hiába a Titok című film sztárja, ő sem mondja azt, hogy csak üljél otthon egymagadban, és engedd meg magadnak a pozitív érzéseket, és majd minden úgy alakul, ahogy szeretnéd. Ehelyett elképesztően keményen és tudatosan kell dolgoznod azért, hogy esetleg megtapasztald a sikert. Kell egy adag szerencse is, illetve használhatod a vonzás törvényét, ami vagy működik, vagy nem.

Ha azt keressük, hogy mikor működött nálunk a vonzás törvénye, jóeséllyel találunk rá valamilyen eseményt, amire ezt ráhúzhatjuk. Ha azt, hogy mikor NEM működött, akkor annak alátámasztására találunk bizonyítékokat, hiszen annyi információval bombáznak minket a 21. században, hogy mindkettőre találni fogunk rengeteg példát.

Ugorjunk a negyedik nézőpontra a vonzás törvényével kapcsolatban. Ez pedig az önbeteljesítő jóslatokról szól. Amikor az ember egy negatív érzést tapasztal meg, akkor könnyen bele tudja helyezni magát egy ördögi körbe, egy lefelé tartó spirálba. Ha úgy érzem, hogy rosszul vagyok, akkor „tudom”, hogy további rossz dolgokat fogok bevonzani az életembe, amitől csak még pocsékabbul fogom érezni magam, ami által még negatívabb gondolatok ébrednek bennem, és így tovább lefelé.

Ennek egy másik oldala, amikor beteg vagyok vagy baleset ér, akkor szintén elkezdhetek azon kattogni, hogy ezt is bevonzottam, én vagyok a hibás érte. Kiborult a vizes flakon az asztalra? Bejöttek a videóba? Ezek talán mind azért történnek, mert rossz dolgot vonzottam be?

Végezetül pedig az ötödik nézőpontról is szeretnék ejteni pár mondatot. Ez kevésbé a vonzás törvényéről szól, inkább annak a veszélyéről, hogy ha úgy gondoljuk, hogy 100%-ban mi teremtjük a valóságunkat. (Szintén nyitott kérdés, hogy ez így van-e vagy sem, olvass tovább)

Volt is egy ilyen gurum, aki egy gondolatváltással igyekezett megmenteni a világot maga körül.  Gyakorlatilag azt gondolta, hogy ha a gondolataival teremti a valóságot, akkor az ő hibája, ha a tanítványok épp rosszul vannak, és mindebben az ő dolga annyi, hogy máshogy gondolkodjon. Szerinted járok még hozzá? 🙂

Ha jobban végig gondolod, itt már észrevehető egyfajta elcsúszás. Hiszen, ha mindent én teremtek, akkor emberi nézőpontból nézve én leszek a felelős minden rosszért, ami bennem és a világban történik. 

Ezt a kognitív pszichológia omnipotenciának nevezi, ami egy diszfunkcionális attitűd. Vannak dolgok, amiket nem tudsz befolyásolni. Ez tény. Ha nem tudod ezeket befolyásolni, akkor nem lehetséges, hogy te teremted, hacsaknem itt is egy paradoxon működik. 

Például amikor veled vagy a világban valami rossz történik, és azt hiszem, hogy azt én teremtettem, és arról én tehetek. Ettől jobb lesz valakinek? Boldogabb életet élhetetek? Több értéket adhatok másoknak? Nagyobb szeretetben élhetünk egymással? Vagy inkább lesújt, őrlődök és tehetetlennek érzem magam.

Ennek a másik oldala pont az, amikor elhiszed, hogy bármit elérhetsz és megteremthetsz. Ez egy szintig hasznos, egy szint után viszont káros. Ha bármit elérhetsz, akkor miért tartasz csak ott, ahol most vagy és miért vannak problémáid? Csak nem nem vagy elég erős hozzá? „Ne keress kifogásokat, vállald a felelősséget.” Mondják a motivációs videók. Innentől válik károssá.

1. Az ember irreálisan értékeli magát és a képességeit

2. Csalódik, de nem adja fel, mert azt mondták neki

3. Nem nyugodhat meg, hisz kifogásokat keresne, ha feladná.

4. Azt gondolja, hogy a tökéletlenség az ő HIBÁJA

5. Kikövetkeztetheted, hogyan érzi magát hősünk.

Így a végére tehát visszakanyarodnék a centrumelméletemre, miszerint nézd, hogy a centrum szempontjából melyik irányba visznek el téged a felsorolt nézőpontok, és az általuk kiváltott gondolatok és érzések.

Ha bármilyen észrevételed, gondolatod támadt a témában, bátran oszd meg azt velem kommentben vagy emailben, amire személyesen fogok válaszolni!

 

• cenrumelmélet, érzelmek, omnipotencia, titok, vonzás törvénye
• Fel