Sokat írunk módszerekről, sikerekről, és az erősségeinkről, és arról, hogy milyen őszinték vagyunk. Itt van egy fájdalmasan nyílt írás arról, hogy nekem is van árnyékom, és hogyan küzdök meg az életemben, vagy épp a bennem lévő sötétséggel.
Amikor nem bírom
Vannak napok, amikor nem bízok, vagy látom a reményt. Van, amikor nem bírom a felelősséget, vagy amikor nem tudom értékelni, amim van. Vannak olyan lelki dolgok, amik talán egy élet alatt sem hozhatók rendbe, vagy visszatérnek hosszú idő után. Van olyan, hogy rájövök, hogy ártottam, miközben a vezérlőelv az életemben az volt, hogy segítsek. Van olyan, hogy nem látom az értéket, vagy nem tudok tiszta fejjel gondolkodni, és van, hogy hullámoznak az érzelmeim, vagy az attitűdöm valamivel kapcsolatban.
Van olyan, hogy félek és az egyedülléten gondolkodok, az élet értelmén, vagy épp értelmetlenségén. Van, hogy azt gondolom, hogy nem vagyok képes az akadályokat legyőzni, és semmiben és senkiben nem hiszek. Van olyan, hogy depressziós vagyok, és van olyan, hogy akárhogy is szeretnék tanulni a visszajelzésekből, nem kapok egyértelműen használhatót. Van, hogy tudom, hogy mit kellene tennem, mégsem teszem, vagy épp nem vagyok képes azt tenni. Van, hogy látom, hogy másnak mennyivel jobban megy, és irigy vagyok rá, vagy épp magamra dühös, hogy semmi az, ahol vagyok, vagy ami vagyok hozzá képest.
Mindeközben pedig nyilvánvaló, hogy a problémáim nem valódiak és elképesztően szerencsésnek mondhatom magamat.
Mégis belecsúszok olykor ezekbe. Van olyan, hogy különlegesnek tartom magam, vagy épp különlegesen rossznak, miközben azt igyekszem képviselni minden porcikámmal, hogy ez nem így van.
Sokszor tudom mindeközben, hogy épp hasonlítgatok, és ezt nem kellene. Néha azt látom, hogy más mennyire pozitív, és azt gondolom, hogy nekem is így kellene, és valami nagy baj van velem, hogy nekem ez nagyon nem természetes. Van olyan, hogy olyan dolog okoz örömet, amit szerintem már rééég túl kellett volna lépjek – például külső pozitív visszajelzés .
Van, hogy a tömegek példaképei engem idegesítenek, és messze nem értek velük egyet. Van, hogy pontosan tudom, hogy milyen egós vagy épp pszichés zavarból, megoldatlan dologból, kompenzációból jön valami, amit teszek. Van olyan, hogy nem hiszem el magamnak a pozitív indíttatásaimat.
Mindezt azért írom le, mert ha te is küzdesz az árnyékkal, amiatt nem kell szégyenkezned, hisz mindezzel együtt is csodálatos dolgokat vagy képes megteremteni, és értékes vagy.
Jó példa erre Tim Ferriss – Tools of Titans c. könyve, ahol arról ír, hogy öngyilkosságot kísérelt meg huszonévesen, csak épp csörgött a telefonja, és kizökkentették. Most híres az egész világban, de ami legalább ilyen fontos, hogy ezt a hírnevet arra használja fel, hogy
értékes ismereteket terjesszen, ami egy csodálatos dolog.
Tudom, hogy a döntéseimnek, és a pozitív szándékaimnak és cselekedeteimnek is lehetnek negatív következményei.
Ami ezzel jár, hogy tudom, hogy a cselekedeteimnek következményei vannak. Ha pedig van negatív következmény, akkor kell léteznie pozitívnak is. És ha találok valamit, ami nagy valószínűséggel pozitív következményeket szül, elkötelezett tudok lenni benne, és adott időn keresztül cselekszem, akkor annak szintén meg lesz az eredménye.
Ha nem cselekszek “értékeset”, az idő akkor is eltelik. Ha viszont igen, akkor a kezemben lesz a gyümölcse. Akár értékelem majd, akár nem, mindenképp eredménye lesz.
Ha épp lent vagy, és a kapaszkodót a sütievés jelenti, akkor az eredmény pattanásos bőr és zsíros has lesznek. Ha az edzésbe, akkor pedig arányos és vonzó test. Ha a barátaidba vagy családodba, akkor mély kapcsolatok, vagy épp maradandó emlékek. Ezt utána ugyanúgy semmibe veheted a negatív szűrés vagy hangulat miatt, de a tények megmutatják, hogy hogyan néz ki a tested, írtál-e könyvet, ott voltál-e a testvéred születésnapján, vagy beszélgettél-e édesanyáddal.
Az edzésbe emiatt sokan bele is szeretnek, és rengeteg mém születik belőle, hogy a súlyok nem hagynak cserben, “a súlyokkal töltöm a Valentin napot”, és így tovább, de erre nemcsak az edzés használ, hanem bármilyen más cél. Nyilván azzal együtt, hogy az élettani hatásai mások lesznek, ha a gép előtt dolgozol valamin, mintha a természetben fekvőtámaszozol. Ha van egy célod, amin dolgozhatsz, a munka biztos pontot jelenthet a sötétben, és ha kész, értéket teremthet számodra és mások számára.
Ha abban nem is hiszek, hogy meg tudom oldani helyetted a problémáid (még ha ez is a legnagyobb motivációm), a saját életemben nagyon nagy támaszt jelent nekem, hogy van olyan cél, vagy irány, ami mellett elkötelezett vagyok, és cselekedni tudok. Mert a jó napok is eljönnek, és idővel a cselekvés eredménnyé válik. Akár hiszek magamban, akár nem, akár úgy érzem “megérdemlem”, akár nem.
Persze dolgozok magamon közben, és megadom az esélyét, hogy a negatív dolgok hosszútávon is megjavuljanak, de emellé kapaszkodót nyújt az értékteremésen való munka.
Személyesen ez a legnyomósabb indokom, hogy miért cselekedj aziránt, ami iránt érdemesnek érzed és tartod elköteleződnöd. A sötétségben is, ha minden más elveszett, vagy teljes káosz van, a cselekvés sosem hagy cserben, és mindig neked lesz hatalmad, hogy megteszed-e a következő lépést, vagy sem. Mellékhatásként pedig értéket teremthet.
Nekem egy ilyen időszakban teremtődött a théta hullámról szóló tudományos esszém, és ebben az időszakban segítettem hozzá 6 embert ahhoz, hogy a szívükben megfogalmazódott célt a gyakorlatban is a kezükbe kaphassák. Mostanra már eljött a tavasz (minden értelemben :)), jobb napok vannak és a gyümölcs is a kezünkben van.
Összegezve
A sötétebb oldalad és a sötétebb napjaid nem jelentik feltétlenül azt, hogy valami különösebb baj lenne veled, vagy hogy ne lehetnél értékes a világ számára. Ha pedig egy ilyen időszakon mész keresztül, nagyon előnyös lehet, ha a céljaidon való munkát használod biztonságos kapaszkodónak, és akár jól érzed magad, akár sem, belefekteted a munkát.
Ha pedig belefektetsz valamibe, az legyen a leghatékonyabb. Van egy nélkülözhetetlen stratégia- és információrendszer, amit egy ilyen időszak alatt kidolgoztam, és megkaphatod március 30-án. Minden nagy felfedezésünkről csak egyszer tartunk előadást, így ezt sem fogjuk megismételni. Érdekesség, hogy olyan tippet is hallhatsz majd, amit novemberben egy Superbrands cég vezetőségének privát hétvégén tanítottunk.
Gyere el!
“
Pszichológus, coach, egyéni - és szervezeti tanácsadó. Az Eredmények című könyv szerzője, illetve a Business Burnout Biblia című könyv írója. A Fulfilled.hu tulajdonosa. A PPKE-n szerezte pszichológia alapdiplomáját, majd a az ELTE-n tanult tovább munka- és szervezetpszichológia mesterképzésen. Nagyvállalati tanácsadásokban a Corporate Values csapatával dolgozik együtt, illetve a KÜRT Akadémia rendszeres vendégírója.