7 megdöbbentő eltérés az egyetemi pszichológiában
Update: A cikk 2017-ben készült. Azóta rengeteget tanultam, az ügyfeleim már nemcsak fiatalok, hanem többségében kiemelkedően sikeres személyek. A mondanivaló jelentős része viszont a mai napig aktuális. Azóta meglett a diplomám is. Az eredeti cikk, frissítve:
2010 óta foglalkozom önfejlesztéssel. Többszáz könyvet elolvastam, számtalan tréningen és előadáson részt vettem.
Talán te is úgy vagy vele, ahogy én: káprázatos eredményeket adott nekem az önfejlesztés, motivációs irodalom, amiért talán életem végéig hálás maradok.
2014-ben beiratkoztam a PPKE-re pszichológia szakra. Ekkor viszont a tudományos valóság, mint afféle sokk ért engem. A tudományos közegben számos eltérő nézőpont van az előzőektől, ami az én nézőpontomat átformálta. Most megosztok veled 7-et. Döntsd el, hogy szerinted is megfontolandóak-e!
1. epizód: A kritikus szemlélet
Az a tapasztalatom, hogy a self-helpben nagyon gyakran úgy állunk egyes személyekhez, vagy tanításokhoz, hogy az A TUTI. Talán mert megnyugtat minket. Ilyenkor nagyon nem akarunk hibát találni. Sőt, a hitet afféle szupererőként ábrázolják nekünk. Érdekesség, hogy a tudományos pszichológia világában az egyik legfontosabb ellenőrzési szempont, hogy hibát találjanak az elméletekben, felfedezésekben. Ez azért fontos, mert így pontosabban lehet felmérni az elméletet, és a kutatókat is fejlődésre készteti. Gyakran maga a kutató írja le saját elmélete végén elgondolásának a korlátait, lehetséges hibáit. Ez segíti a többieket abban, hogy megoldást találjanak, tovább fejlesszék az elméletét. Ez azért tud működni, mert a tudományos felfedezés célja a hiteles megoldás megtalálása, szemben az önfejlesztő iparral, ahol az eladható termék elkészítése. Aztán jó esetben az új elméletben feltűntetik, hogy milyen korábbi felfedezésekre építettek.
Az önjelölt tanítók sokszor bátran újítanak, és kreatívabb megoldásokat is találnak, mint a tudományos szféra, viszont a “tudományos főáramlat” nem véletlenül változik lassabban. Ahhoz, hogy itt egy megoldást TÉNYLEG működőképesnek minősítsenek, azt rengeteg emberen kell szigorú feltételek mellett tesztelni. Persze lehet, hogy egyes tudósok félnek a kritikától, de az újítások sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek megbízhatóbbak.
2. epizód: Hol találok ilyen ellenőrzött kutatásokat?
avagy a tudományos “Google”
Ha a kérdéseidre nem olyan hitelességű oldalról akarsz választ kapni, mint a latnodkell.kingatippjei.eltitkolt-valosag.szabadonebredok.blikk.ujvilag.elozoeletek.kattints.blog.atw.eu, ahol megmondják, hogy brit tudósok mit bizonyítottak be, hanem valami tényleg megbízhatót, akkor hasonlóak vagyunk. Ha pedig olyan anyagokhoz akarsz hozzáférést, amiből a legnagyobb elmék is a legfrissebb és legprofibb tudásukat szerzik, akkor egy óriási dolog következik számodra. Egy olyan keresőoldal, ahol NEM a hirdetések vannak első helyen a találatoknál. Ez egy olyan oldal, ahol pillanatról pillanatra frissül a világ teljes tudományosan megbízható publikációtára.
Több ilyen oldal is van, de az én személyes kedvencem a ScienceDirect.com. Itt TE MAGAD rákereshetsz bármilyen elméletre, kérdésre, témára, ami téged érdekel, és angol nyelvtudással + utánajárással gyakorlatilag minden megbízható tudás a rendelkezésedre áll.
Egy olyan oldal, ahol annyira szigorú feltételei vannak a cikkeknek, hogy beleírják a saját kutatásaik és elméleteik KORLÁTAIT is, ahogy azt is, hogy hány emberen tesztelték, pontosan milyen módszerekkel, milyen korábbi kutatások alapján mertek elméleteket gyártani, és a tesztelt személyek mekkora százaléka produkálta a várt és az ellentétes eredményt. Amikor ezt megtaláltam, úgy éreztem, hogy már meg is van, amiért megérte egyetemre jelentkeznem!
3. epizód: A tudás viszont nem mindig kellemes érzés
Ha meghallgatsz egy motivációs előadást, amiből tanulsz, általában jobban érzed magad. Lehet, hogy nem a kedved lesz jobb, viszont sokszor elmondják, hogy a nehéz időszakokon keresztül születnek az igazi sikerek, így ebből “önbizalmat” lehet meríteni. Ezzel szemben egy pszichológiai témájú oktatáson előfordulhat, hogy a tudás fájdalmas felismeréseket rejteget. Például arra rájönni, hogy nincs igazunk, vagy arra, hogy egyes problémáink nem megoldhatóak, vagy arra, hogy épp hol hazudtunk magunknak, hogy jól érezhessük magunkat, igencsak kellemetlen élmény. Ez viszont hozzá tartozik a teljes igazsághoz. Egyes megközelítések pont a fájdalmaink újraátélését használják fel a gyógyuláshoz, ehhez viszont nagyon komoly terápiás felkészültség kell (egy pszichoterapeuta kiképzése 10+ évig tart).
Ahogy az Eredmények c. könyvben is olvashattad, nem véletlen, hogy vannak dolgok, amiket nem tudunk.
Személyes élmény, hogy amikor pszichológussal beszélgetek terápiában, akkor az gyakran kellemetlen érzés rövidtávon, mégis hosszútávon jobb érzéseket hoz az életembe.
4. epizód: Önismeret, vagy önmegváltoztatás?
Az önfejlesztőipar jelentős része arra épül, hogy változz. Hogy napról-napra valamilyenné fejlődj. Ez inspiráló is szerintem, és eléggé meghatározza az én világnézetemet is. Érdekes párhuzam egyébként, hogy a politikában is, itt is fellelhető az, ahogy egy jövőképet felfest egy vezető, aztán ha ez a vízió nem jön be, jön a következő vezető, aki arra alapoz, hogy az előtte szóló vezetőben csalódtak. Bár bízom benne, hogy nem törvényszerű ördögi körről beszélünk, néha ez is megesik.
Ide illeszteném be az egyik kommentelőnk “Vegeta” kiegészítését: nem abból van pénze egy trénernek, hogy változást hoz, hanem hogy eladja a változásnak a lehetőségét.
Rengeteget lehetne beszélni arról, hogy mi az ami megváltoztatható. Vitázhatunk, hogy mi és mennyire határozza meg a viselkedésünket – a nevelés, a gének, az ösztöneink, vagy épp az, hogy mit hallunk egy tréningen. Számos ezoterikus elmélet beszél életek sorozatán és dimenziókon átívelő karmáról, ami befolyásol minket, az egy fokkal tudományosabb jungiánus megközelítésben pedig az emberiséget átható kollektív tudat befolyásoló erejéről beszélnek. Ennél még elfogadottabb Szondi Lipót ösztönelmélete, amely szerint egyes ösztönöket a génjeinkből hozunk, és nem tudunk nem felszínre hozni – csak abban van lehetőségünk, hogy döntünk, hogy milyen formában éljük ezeket meg. És ott az örök nature vs. nurture (természetünk vs. neveltetés) vita, de ugyanúgy ott van a szabad akarat megválaszolhatatlan kérdése is. Bénító is lehet ez a sok információ, hogy mindez hogy is működik, de talán nem is lényeges. Szerencsére nem kell mindent fejből, racionálisan kitalálnunk. Erről is írunk az Eredményekben, de Mérő László is említi Az érzelmek logikája c. könyvében. 🙂
Miért fontos önelfogadásról is beszélni?
Vannak, ahol az önfejlesztőmarketing félreértései ma is okozhatnak elcsúszásokat…
- Vannak melankolikusabb temperamentumú emberek. Ez azt jelenti, hogy az ő általános érzelmi állapotuk borúsabb, és ez normális.
- Azt is tudjuk, hogy a depresszióra való hajlamnak vannak örökletes faktorai.
Sőt, nincs egy általános jó személyiség sem
5. epizód: Közhelyek vs. pontos fogalmazás 
avagy miért nem mondom neked, hogy “bármit elérhetsz az életben”
Mert nem tartom igaznak. Persze mindennek megvan az esélye, és maximálisan igaznak tartom, hogy sokszor többet érhetünk el, mint azt el tudjuk képzelni magunkról. Talán csak én nem vagyok elég megvilágosodott, vagy lehet, hogy mások sem gondolnak szó szerint mindenre a kifejezés alatt. Viszont úgy látom, hogy ha nem fogalmazok elég pontosan, akkor nagyobb eséllyel értjük egymást félre. Mert ha bármit elérhetek, akkor gyakorlatilag elérhetem azt is, hogy véget érjen a szegénység vagy az éhezés a Földön. Ebben az esetben viszont jogos az a kérdés, hogy miért nem azzal foglalkozom? Miért nem oldottam még meg a globális felmelegedést? Miért nem tettem még szabaddá minden rabszolgát a Földön, vagy oldottam meg minden dilemmát?
2019 update: A világ egyik legfelkapottabb spirituális tanítója, Eckhart Tolle azt nyilatkozta a témáról, hogy vannak az életben reális korlátok, és nem lehet bármit elérni. Itt is van a videó eredeti, angol nyelven:
Vagy ha képes vagy arra is, mi van veled, hogy nem a legelső lettél a versenyen, vagy a legjobb tanuló az országban? Hisz bármelyikünk képes rá, csak akarni kell, nem? Vagy a lottónyereményt hányan nyerték meg azok közül, akik akarták, vagy hittek benne?
Oké, hogy ha ezek túlzásnak tűnnek… De volt már veled olyan, bánkódtál, hogy nem sikerült valami, miközben tényleg nem lettél volna többre képes?
Hiszek benne, hogy létezik olyan dolog, ami nem a te hibád, ha nem azt érted el. Szerintem nem tudunk mindent kontrollálni – ami nem is baj, hisz mennyi izgalom és csoda születik ebből!
Egyébként a kognitív pszichológiában a túlzott felelősségvállalást perszonalizációnak, illetve omnipotencia, diszfunkcionális attitűdnek nevezik.
“Bence, te túl szőrszálhasogató vagy a fogalmazásban.”
A videóban elhangzott, hogy a kedvenc tantárgyamból 4x buktattak meg eddig, mert nem tudtam szó szerint leírni az elvárt definíciókat a 262 oldalnyi teleírt diából, miközben a lényegét értettem. Talán ez is egy elhárító mechanizmus, és csak a bennem keletkezett feszültséget akarom azzal tudattalanul csökkenteni, hogy racionalizálom, ami történik, és jelentősnek tartom a pontos fogalmazást.
Mégis, az egyik legnépszerűbb tudományos önismereti és terápiás megközelítés, a kognitív terápia pontosan arra épül, hogy a valósághoz közelítsük, és pontosan fogalmazzuk meg a gondolatainkat. Ezzel rengeteg szorongást fel lehet oldani, és hosszútávon jó hatással lehet az önértékelésre, vagy épp a pánikrohamokat is megszűntetheti.
Illusztráció:
- “Mindig mindent elszúrok, egy semmirekellő barom vagyok, akinek soha senki nem sikerül!”
- “Ma nem jött össze, hogy elsőre elérjem a 9-es buszt.”
Ugyanaz az esemény, két különböző gondolat. Milyen érzéseket váltanak ki belőled? Lényegében csak annyi történt, hogy ugyanabban a helyzetben pontosítottuk a gondolatot, és a tényekre figyeltünk. Az, hogy ez a gondolat más érzéseket okoz, mint az ezt megelőző, az nyilvánvaló. És az is, hogy a kettő közül az utóbbi az igaz.
6. epizód: Mik azok az elhárító mechanizmusok?
avagy torzítottan látjuk a világot, és ez normális
Azért jó, ha ennek tudatában vagyunk. Miért is?
Mert így toleránsabbak lehetünk egymással, ha a másik “furcsán” viselkedik, vagy épp nekünk adhat egy “reality check”-et, amikor tanácsot akarunk adni neki. Mert könnyen lehet, hogy egyáltalán nem abban a helyzetben van, amit mi elképzelünk, csak mi vetítjük rá a saját belső tudattalan folyamatainkat.
Szóval visszatérő gondolat: ha rosszul vagy, vagy haragszol másra, egyáltalán nem biztos, hogy valós alapokra épülnek az ezt kiváltó gondolatok.
7. epizód: Kinek van szüksége pszichológusra?
Amikor először hallottam önfejlesztő anyagot, vonakodtam tőle. Aztán utána vonakodtam, amikor spirituális tanítóra hallgattam volna, de a legnagyobb ellenállást aziránt tapasztaltam meg, hogy elmenjek egy pszichológushoz, mert számos félelmem volt. Aztán végülis mégis elmentem, mert az akkori legtöbbet ígérő spirituális mesterrel (?) való munka alatt, nemhogy jobban, de egyre rosszabbul lettem, és muszáj volt “az utolsó esélyt” kihasználjam. Mai fejjel azt kívánom, hogy neked a pszichológus ne az utolsó esély legyen, hanem az elsők közötti.
Ezek az alkalmak döbbentettek rá, hogy nem a “bolondoknak” van szüksége pszichológusra, hanem úgy látom, hogy annak, aki szakmailag felkészült, megbízható segítséget szeretne.
És ha felmerült volna a kérdés… A pszichológus nem gyógyszerez be téged, hanem beszélget veled. A pszichiáterrel keverik sokan, a pszichiáter az, aki gyógyszert írhat fel.
Hányan lehetnek, akit az előítéleteik, és félelmeik visszatartanak, pedig egy csomó segítséget megtapasztalhatnának!
Miért van az, hogy egy pszichológus RITKÁN ígér?
Azért mert nem lenne hiteles. Nemrég egy valódi hirdetésben láttam kiírva a következő szöveget:
“Itt egy olyan célt és hivatást fogsz találni, amiért minden reggel lelkesen fogsz kiugrani az ágyból.”
Igen, az emberek ezt akarják hallani. Igen, az emberek talán erre a szövegre fognak vásárolni, és talán a helyszínen nagyszerű dolgokat hallanak, ami még segíthet is nekik, és jól is érezhetik magukat. Viszont mi van akkor, ha esetleg valaki (tréningtől függetlenül) nem lelkesen ugrik ki az ágyból?
Ilyenkor ott az esélye annak, hogy azt gondolja, hogy akkor vele lehet a baj. Nem egy ilyen emberrel találkoztam már. Még egy videót is készítettünk a témáról. Rövidre zárva: oké reggel fáradtan felkelni, még akkor is ha elképesztően jó életed van.
Egy pszichológussal beszéltünk a témáról. Ő nem azért nem ígér egy tréning előtt, mert ne lenne lehetséges, hogy ilyesmi eredményeket érj el náluk, hanem azért, mert mivel ezt nem lehet garantálni, irreális elvárásokat támasztana feléd, aminek végül te szívnád meg a levét. Pl. “elmentem egy kétnapos önbizalomtréningre, és hasznos dolgokat hallottam, de valamiért az elmúlt 30 év önbizalomhiányát még nem sikerült legyőznöm. Pedig jó emberek, és jó szakemberek az oktatók. Hát akkor biztos valami baj van velem, és nem lehet rajtam segíteni.”
“Jó, megnézem én magamnak! Kit válasszak pszichológusnak?”
Egyébként ha kedvet kaptál, és bátor vagy egy általunk megbízhatónak tartott pszichológust kérni magad mellé, írj Zsedényi Csabának: csaba@fulfilled.hu e-mail címen.
Összefoglaló
Jó az önfejlesztés, és jó a pszichológia is. A self-help talán kreatívabb, szórakoztatóbb, innovatívabb, inspirálóbb és élvezetesebb, míg a pszichológia jóesetben tudományosabb, megbízhatóbb, és nemhogy utolsó megoldás, de szerintem a terápiának bárki számára alapozásnak kellene lennie, amire a self-help épülhet. Üzletileg egyébként a pszichológusok kevésbé fejlettek, viszont az önfejlesztők profi marketingjének ugyanúgy vannak árnyoldalai. Nem is kevés. A megoldás erre az lehet, ha támogatjuk vevőként azokat az oldalakat is, ahol nem ígérnek óriásit, kipróbáljuk a pszichológusi segítségnyújtást, vagy jelezzük az általunk követett oldalnak, ha azt látjuk, hogy a marketingje/tanításai pluszproblémákat szültek az életünkben – már ha erre nyitottak.
Van kedved még többet megtudni?
Pszichológus, coach, egyéni - és szervezeti tanácsadó. Az Eredmények című könyv szerzője, illetve a Business Burnout Biblia című könyv írója. A Fulfilled.hu tulajdonosa. A PPKE-n szerezte pszichológia alapdiplomáját, majd a az ELTE-n tanult tovább munka- és szervezetpszichológia mesterképzésen. Nagyvállalati tanácsadásokban a Corporate Values csapatával dolgozik együtt, illetve a KÜRT Akadémia rendszeres vendégírója.