{"id":611,"date":"2017-02-28T21:40:13","date_gmt":"2017-02-28T20:40:13","guid":{"rendered":"http:\/\/fulfilled.hu\/blog\/?p=611"},"modified":"2017-03-17T16:04:30","modified_gmt":"2017-03-17T15:04:30","slug":"theta-agyhullam-valoban-varazspirula","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/fulfilled.hu\/blog\/theta-agyhullam-valoban-varazspirula\/","title":{"rendered":"Th\u00e9ta agyhull\u00e1m: val\u00f3ban var\u00e1zspirula?"},"content":{"rendered":"
<\/div>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 irom\u00e1ny egy r\u00e9szlet a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem Pszichol\u00f3gia BA szak\u00e1n \u00edrt fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektani r\u00e9sz-m\u0171helymunk\u00e1mb\u00f3l, aminek most a c\u00e9lja, hogy oktasson az ezoterikus \u00fatveszt\u0151k kapcs\u00e1n (k\u00f6sz\u00f6net az enged\u00e9ly\u00e9rt az etikai bizotts\u00e1gnak). Els\u0151k\u00e9nt a tudom\u00e1nyos sz\u00f6veget olvashatod, majd a l\u00e9nyeget leegyszer\u0171s\u00edtve megtal\u00e1lod, ha leg\u00f6rgetsz a lap alj\u00e1ra:<\/span><\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

\"matt-icons_go-down\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

\n

Az EEG agyhull\u00e1mok alakul\u00e1sa az \u00e9letkor v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a th\u00e9ta tartom\u00e1nyra: vajon visszaid\u00e9zhet\u0151-e a gyermeki tudati \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s?<\/h1>\n

Jelen dolgozat c\u00e9lja egy, az ezoterikus k\u00f6ztudatban \u00e9l\u0151 gondolatnak (miszerint a th\u00e9ta agyhull\u00e1m egyfajta \u201emegv\u00e1lt\u00e1s\u201d lenne) tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se \u00e9s \u00e1ttekint\u00e9se. Az essz\u00e9ben az \u00e9letkorral v\u00e1ltoz\u00f3 EEG aktivit\u00e1st vizsg\u00e1lom, kiemelve a th\u00e9ta hull\u00e1mot, \u00e9s a n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket. El\u0151sz\u00f6r defini\u00e1lom az EEG fogalomrendszer\u00e9t, ismertetem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyhull\u00e1mok l\u00e9nyeges jellemz\u0151it, majd kifejtem az ezoterikus alapfelvet\u00e9st. Ezut\u00e1n a th\u00e9ta agyhull\u00e1m k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 el\u0151fordul\u00e1sair\u00f3l \u00edrok (pl. ADHD-ban val\u00f3 szerep\u00e9r\u0151l, meditat\u00edv \u00e1llapotokr\u00f3l), majd v\u00e1zolom, hogy milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel (pl. medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlatokkal) n\u00f6velhet\u0151 a th\u00e9ta aktivit\u00e1s. Az ezt k\u00f6vet\u0151 r\u00e9szben a th\u00e9ta hull\u00e1mok \u00e9s medit\u00e1ci\u00f3k kellemetlen velej\u00e1r\u00f3ir\u00f3l \u00edrok, majd \u00f6sszehasonl\u00edtom az \u00edgy el\u00e9rt \u00e9lm\u00e9nyeket a tudatzavarokkal. Dolgozatom v\u00e9g\u00e9n k\u00e9t lehets\u00e9ges pszichol\u00f3giai iskola megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00edrok. Az essz\u00e9 jelent\u0151s\u00e9ge, hogy r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra a probl\u00e9m\u00e1ra, hogy a spiritu\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171ek k\u00f6ztudat\u00e1ban \u00e9l\u0151 idealiz\u00e1lt k\u00e9p a th\u00e9t\u00e1r\u00f3l, \u00e9s a th\u00e9ta hull\u00e1m n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s a val\u00f3s hasznok mellett vesz\u00e9lyeket is rejthet mag\u00e1ban.<\/p>\n

Fogalomrendszer (K\u00e9ri & Guly\u00e1s, 2003)<\/p>\n

Az EEG Az EEG egy komplex, t\u00f6bb komponensb\u0151l \u00e1ll\u00f3 periodikus g\u00f6rbe, melyet feln\u0151ttekn\u00e9l nyugalomban viszonylag nagy amplit\u00fad\u00f3j\u00fa, 8-12 Hz tartom\u00e1nyba es\u0151 hull\u00e1mok (alfa) domin\u00e1lnak. A jelens\u00e9get el\u0151sz\u00f6r Berger vizsg\u00e1lta J\u00e9nai Egyetemen (1929), \u00e9s megfigyelte, hogy f\u00e9nyinger, ment\u00e1lis er\u0151fesz\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra vagy felfokozott emocion\u00e1lis \u00e1llapotban az alfa aktivit\u00e1st egy kisebb amplit\u00fad\u00f3j\u00fa, nagyobb frekvenci\u00e1j\u00fa komponens v\u00e1ltja fel (b\u00e9ta-aktivit\u00e1s).<\/p>\n

Ha a nagyobb amplit\u00fad\u00f3j\u00fa \u00e9s kisebb frekvenci\u00e1j\u00fa hull\u00e1mot egy kisebb amplit\u00fad\u00f3j\u00fa \u00e9s nagyobb frekvenci\u00e1j\u00fa v\u00e1ltja fel, deszinkroniz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, m\u00edg ellenkez\u0151 esetben szinkroniz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l. Ugyan az EEG pontos keletkez\u00e9si mechanizmusa nem ismert, val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy t\u00f6bb ezer neuron \u00f6sszes\u00edtett elektromos aktivit\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, amely az agyk\u00e9reg felsz\u00edni r\u00e9sz\u00e9nek megfelel\u0151en helyezkednek el.<\/p>\n

\u00cdgy sz\u00fcletik az EEG k\u00e9p<\/strong><\/p>\n

A hajas fejb\u0151rre kis ellen\u00e1ll\u00e1s\u00fa f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt elektr\u00f3d\u00e1kat helyeznek n\u00e9gy referenciaponton (orrnyereg, okcipit\u00e1lis ter\u00fcleten l\u00e9v\u0151 kiemelked\u00e9s, \u00e9s k\u00e9t preauricul\u00e1ris pont). A m\u00e9r\u00e9s a k\u00e9t elektr\u00f3da k\u00f6z\u00f6tti potenci\u00e1lk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get vezeti el bipol\u00e1ris (k\u00e9t akt\u00edv elektr\u00f3da k\u00f6zt) vagy unipol\u00e1ris (akt\u00edv \u00e9s inakt\u00edv elektr\u00f3da jel\u00e9t veti \u00f6ssze) m\u00f3don. A m\u00e9rt jelet fel kell er\u0151s\u00edteni, hogy megjelen\u00edthet\u0151v\u00e9 v\u00e1ljon, amelyet sz\u0171r\u0151kkel sz\u0171k\u00edtenek 0,5 \u00e9s 30 Hz k\u00f6z\u00e9. A kapott anal\u00f3g EEG-g\u00f6rb\u00e9t digit\u00e1lis jell\u00e9 alak\u00edtj\u00e1k, \u00e9s a kapott komplex g\u00f6rb\u00e9t Fourier-anal\u00edzis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frekvenci\u00e1j\u00fa komponenseire bontjuk fel.
\nAz EEG tartom\u00e1nyai<\/strong><\/p>\n

Jelenleg \u00f6t frekvenciatartom\u00e1nyra osztj\u00e1k fel az EEG spektrumot. A legm\u00e9lyebb a delta tartom\u00e1ny, amely 1-2 \u00e9ves korban meghat\u00e1roz\u00f3 fiziol\u00f3gi\u00e1san, illetve a m\u00e9lyalv\u00e1sban (NREM f\u00e1zisban) megfigyelhet\u0151 a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben. Amplit\u00fad\u00f3ja 0,5-3,5 Hz. Ezt k\u00f6veti a th\u00e9ta tartom\u00e1ny, amely 1-6 \u00e9ves korban fiziol\u00f3gi\u00e1s, REM alv\u00e1sban, hipn\u00f3zisban \u00e9s medit\u00e1ci\u00f3ban domin\u00e1ns. Ennek amplit\u00fad\u00f3ja 4-7,5 Hz k\u00f6z\u00e9 esik. Az alfa tartom\u00e1ny 8-12 Hz k\u00f6z\u00f6tt van, ez az agy \u201ealapritmusa\u201d. Az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos, id\u0151beli koordin\u00e1ci\u00f3ja jellemz\u0151 itt. A b\u00e9ta tartom\u00e1ny 13-30 Hz k\u00f6z\u00e9 esik, a szenzoros \u00e9s emocion\u00e1lis behat\u00e1sokkal \u00e1ll kapcsolatban. Illetve l\u00e9tezik egy \u00fagynevezett gamma tartom\u00e1ny, amely 30-50 Hz k\u00f6z\u00e9 esik, az ingerek alapkomponenseinek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1val \u00e1ll kapcsolatban.<\/p>\n

Baseline, illetve ERP aktivit\u00e1s <\/strong><\/p>\n

Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk \u00fagynevezett nyugalmi (baseline), illetve esem\u00e9nyhez k\u00f6t\u00f6tt (Event Related Potential – ERP) aktivit\u00e1st. Mivel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kognit\u00edv feladatok, \u00e9s esem\u00e9nyek sz\u00e1mos fajta v\u00e1laszt v\u00e1lthatnak ki, essz\u00e9mben az alapvet\u0151en a baseline aktivit\u00e1sra t\u00e9rek ki r\u00e9szletesebben.<\/p>\n

Megbesz\u00e9l\u00e9s <\/strong><\/h3>\n

Kiindul\u00e1si alap <\/strong>
\nA new age \u00e9s ezoterikus k\u00f6nyvek, tan\u00edt\u00f3kt\u00f3l rengeteget lehet hallani a th\u00e9t\u00e1r\u00f3l, mint az Istenhez val\u00f3 k\u00f6zvetlen kapcsol\u00f3d\u00e1s euf\u00f3rikus, intuit\u00edv \u00e9s el\u00e9rend\u0151 \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l. \u201eMeggy\u0151z\u0151d\u00e9semm\u00e9 v\u00e1lt, hogy ha a th\u00e9ta-\u00e1llapotban fordulunk Istenhez, k\u00f6zvetlen\u00fcl hozz\u00e1 kapcsol\u00f3dunk \u2013 mintha csak bedugn\u00e1nk egy konnektort -, \u00e9s a gy\u00f3gyul\u00e1s azonnal megt\u00f6rt\u00e9nik.\u201d (Stibal, 2016)<\/p>\n

A \u201eth\u00e9ta\u201d n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9re j\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k, hogy a Google \u201eth\u00e9ta hull\u00e1m\u201d kifejez\u00e9s\u00e9re az els\u0151 oldalon kiz\u00e1r\u00f3lag spiritualit\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 oldalakat jelen\u00edt meg. <\/em><\/p>\n

1. A th\u00e9ta szerepe \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sa az \u00e9letkor el\u0151rehaladt\u00e1val eg\u00e9szs\u00e9ges esetben <\/strong>
\nAhogy a fogalomrendszerben tiszt\u00e1ztam, hat\u00e9ves kor t\u00e1j\u00e9k\u00e1ra tehet\u0151 a th\u00e9ta agyhull\u00e1m fiziol\u00f3gi\u00e1s volt\u00e1nak lez\u00e1rul\u00e1sa. Ugyanerre az id\u0151szakra tehet\u0151, amikorra befejez\u0151dik a hippokampusz \u00e9r\u00e9se, amely az\u00e9rt is felel\u0151s, hogy meghat\u00e1rozza az \u00e9nk\u00e9pet, illetve az \u00e9nt\u00f6rt\u00e9netet (Pariser, 2016). A hippocampus n\u00e9h\u00e1ny funkci\u00f3j\u00e1t k\u00fcl\u00f6n is megeml\u00edtem, melyb\u0151l t\u00e9m\u00e1nk szempontj\u00e1b\u00f3l els\u0151sorban a t\u00e9ri \u2013 id\u0151i kontextus \u00f6sszehangol\u00e1sa, az epizodikus mem\u00f3ria konszolid\u00e1ci\u00f3ja, \u00e9s a kontextus alapj\u00e1n \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k egys\u00e9ges esem\u00e9nysorr\u00e1 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 rendez\u00e9se l\u00e9nyeges (Gyimesi, 2014).
\nArr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt, \u00e9s mikor fontos a th\u00e9ta szinkroniz\u00e1ci\u00f3, Miller 1991-ben \u00edrt a CorticoHippocampal Interplay and the Representation of Contexts in the Brain c. k\u00f6nyv\u00e9ben: \u201e\u2026azokban az id\u0151szakokban az \u00e1llatokn\u00e1l, amikor fontos, hogy a faj inform\u00e1ci\u00f3t szerezzen a k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l (pl. a szoci\u00e1lis viselked\u00e9s megtanul\u00e1sa), akkor a leggyakoribb, hogy th\u00e9ta szinkroniz\u00e1ci\u00f3t gener\u00e1l a hippokampusz.\u201d
\nNeurofiziol\u00f3giai kutat\u00e1sok \u00e1llatokban megmutatt\u00e1k, hogy a th\u00e9ta \u00e1llapotok hat\u00e1sa, hogy megv\u00e1ltozik az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s. A th\u00e9ta szinkroniz\u00e1ci\u00f3 akkor t\u00f6rt\u00e9nik meg a hippokampusz \u00e9s a kortik\u00e1lis strukt\u00far\u00e1kban, ha a figyelem magasan f\u00f3kusz\u00e1lt egy specifikus stimul\u00e1ci\u00f3ra. Azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a th\u00e9ta ritmus szerepet j\u00e1tszik a figyelmi kett\u0151s-kapu mechanizmusban, amelynek l\u00e9nyege, hogy az inform\u00e1ci\u00f3sz\u0171r\u00e9s megt\u00f6rt\u00e9njen: megsz\u0171rj\u00fck a be\u00e9rkez\u0151 jeleket, \u00e9s kisz\u0171rj\u00fck az interfer\u00e1l\u00f3 bemenetet (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006 id\u00e9zi Vinogradova, 1995).<\/p>\n

A gyerekekn\u00e9l a skalpon felvett th\u00e9ta ritmusn\u00e1l a magas f\u00f3kusz\u00e1lt figyelem forr\u00e1sa lehet egy bels\u0151 jelent\u0151s\u00e9gteljess\u00e9g vagy egy megadott stimul\u00e1ci\u00f3 vagy ezek mem\u00f3ri\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reprezent\u00e1ci\u00f3ja (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006). Ez az \u00e9rtelmez\u00e9s megmagyar\u00e1zhatja a kor\u00e1bban feltett korrel\u00e1ci\u00f3kat az exessz\u00edv th\u00e9ta oszcill\u00e1ci\u00f3kban \u00e9s a baseline skalp EEG \u00e9s sz\u00e1mos neurol\u00f3giai \u00e9s oktat\u00e1si probl\u00e9m\u00e1ra, ahogy a negat\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3ra is a baseline th\u00e9ta \u00e9s a feladatokn\u00e1l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyn\u00e9l (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006 id\u00e9zi Klimesch, 1999). Ezek alapj\u00e1n a th\u00e9ta oszcill\u00e1ci\u00f3k, amiket a kor\u00e1bbi esem\u00e9nyek \u00e9s vagy patologikus folyamatok miatt jelenl\u00e9v\u0151k kisz\u0171rhetik az \u00faj szign\u00e1lok admisszi\u00f3j\u00e1t (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006 id\u00e9zi Vinogradova, 1995).
\nAmellett, hogy a th\u00e9ta aktivit\u00e1s nagy sz\u00e1mban megfigyelhet\u0151 gyermekekn\u00e9l, azt \u00e1ltal\u00e1nosan az \u00e9retlens\u00e9g jelek\u00e9nt \u00e9rtelmezik (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006 id\u00e9zi Clarke \u00e9s mtsai., 2001).
\nM\u00e1r itt l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy val\u00f3j\u00e1ban az eg\u00e9szs\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9s r\u00e9sze a th\u00e9ta hull\u00e1mok cs\u00f6kken\u00e9se, hiszen a th\u00e9ta jelenl\u00e9te utalhat patologikus folyamatokra is, vagy \u00e9ppen \u00e9retlens\u00e9gre.
\nMi\u00e9rt van az, hogy a th\u00e9ta oszcill\u00e1ci\u00f3k olyan jelent\u0151sek a gyerekekn\u00e9l, de ritk\u00e1n megfigyelhet\u0151ek eg\u00e9szs\u00e9ges feln\u0151ttekn\u00e9l? El\u0151sz\u00f6r is, a gyerekek \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6bb intenz\u00edv affekt\u00edv \u00e1llapotot tapasztalnak meg a laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a figyelm\u00fck magasabb fok\u00e1t vez\u00e9rli a bels\u0151 jelent\u0151s\u00e9ge az adott stimul\u00e1ci\u00f3nak. M\u00e1sodszor pedig alacsonyabb fok\u00fa viselked\u00e9si automatiz\u00e1lts\u00e1ggal rendelkeznek, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 regul\u00e1lj\u00e1k a viselked\u00e9s\u00fcket, mint a feln\u0151ttek (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006, id\u00e9zi Casey \u00e9s mtsai., 2005). A th\u00e9ta oszcill\u00e1ci\u00f3k egy\u00e9bk\u00e9nt fontos szerepet j\u00e1tszanak az \u00faj szinaptikus kapcsolatok \u00e9s a megl\u00e9v\u0151 szinapszisok meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9ben az \u00e1llati agyban (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006, id\u00e9zi Diamond and Rose, 1994) \u00e9s mem\u00f3ri\u00e1ban \u00e9s tanul\u00e1sban az emberekn\u00e9l (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006, id\u00e9zi Klimesch, 1999). Az itt le\u00edrtak alapj\u00e1n viszont az intenz\u00edvebb affekt\u00edv \u00e1llapotok \u00e9s alacsonyabb viselked\u00e9si automatiz\u00e1lts\u00e1g \u00f6sszhangban van az ezoterikus k\u00f6zegben p\u00e9ldak\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott \u201eminden pillanatban \u00e9bernek lenni, \u00e1t\u00e9lni a pillanatot \u00e9s az adott pillanatra reag\u00e1lni a megszokott reakci\u00f3k helyett\u201d (Osho, Csattos Ilona<\/a>, Eckhart Tolle<\/a>, \u00e9s sz\u00e1mos spiritu\u00e1lis tan\u00edt\u00f3 \u00e1ltal tan\u00edtott) t\u00edpus\u00fa viselked\u00e9ssel, ami azt jelenti, hogy van \u00e1tfed\u00e9s az idealiz\u00e1lt \u201e\u00e9letm\u00f3d\u201d \u00e9s a th\u00e9ta agyhull\u00e1m k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9s r\u00e9sze a cs\u00f6kkent th\u00e9ta<\/strong><\/p>\n

Obrist 1953-ban arr\u00f3l \u00edrt, hogy a lass\u00fa EEG folyamatosan cs\u00f6kken 60 \u00e9ves korig, ahonnan ez \u00fajra emelkedni kezd, \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa emberekn\u00e9l pedig megn\u00f6vekedik a gyors EEG. A lass\u00fa hull\u00e1mok id\u0151s emberekn\u00e9l egy\u00fcttj\u00e1rhatnak a szenilis demenci\u00e1val, illetve arterioszkler\u00f3zissal
\n(Obrist, 1953, id\u00e9zi Hoch \u00e9s Kubis, 1941; Liberson \u00e9s Sequin 1945). S\u0151t, magas korrel\u00e1ci\u00f3 fedezhet\u0151 fel a ment\u00e1lis visszafejl\u0151d\u00e9ssel (Obrist, 1953 id\u00e9zi McAdam \u00e9s McClatchey, 1952).
\n\u00d6sszefoglalva az eddig le\u00edrtakat teh\u00e1t az eg\u00e9szs\u00e9ges emberi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n az \u00e9letkorral cs\u00f6kkennek a lass\u00fa hull\u00e1mok 60 \u00e9ves korig (ide tartozik a th\u00e9ta is), majd \u00fajra emelkedni kezd. Amennyiben magasabb a lass\u00fa hull\u00e1mok jelenl\u00e9te az pedig jelenthet eg\u00e9szs\u00e9gtelen \u00e1llapotot is. Ezek alapj\u00e1n l\u00e1thatjuk, hogy a felv\u00e1zolt kutat\u00f3k sz\u00e1mos munk\u00e1ja m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban c\u00e1folja, hogy csup\u00e1n a th\u00e9ta hull\u00e1m magas jelenl\u00e9te lenne a lelki eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s cs\u00facsa.<\/p>\n

Th\u00e9ta \u00e9s ADHD <\/strong>
\nA th\u00e9ta hull\u00e1mok vizsg\u00e1lata a patol\u00f3gi\u00e1ban leggyakrabban az ADHD (figyelemhi\u00e1nyos hiperaktivit\u00e1s) \u00e9s az epilepszi\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3.
\nAz ADHD-val rendelkez\u0151 p\u00e1ciensek magasabb abszol\u00fat \u00e9s\/vagy relat\u00edv delta \u00e9s th\u00e9ta er\u0151vel b\u00edrnak, \u00e9s cs\u00f6kkent abszol\u00fat \u00e9s\/vagy relat\u00edv b\u00e9ta \u00e9s gamma er\u0151vel \u00f6sszehasonl\u00edtva a vele egykor\u00fa eg\u00e9szs\u00e9ges kontrollszem\u00e9lyekkel (Basar & G\u00fcntekin, 2013). Mivel a th\u00e9ta aktivit\u00e1s nagyobb, \u00e9s a b\u00e9ta aktivit\u00e1s cs\u00f6kkentebb az ADHD p\u00e1ciensekn\u00e9l, a th\u00e9ta\/b\u00e9ta ar\u00e1ny (TBR) az egyik legfontosabb komponense az abnorm\u00e1lis EEG-nek (Basar & G\u00fcntekin, 2013, id\u00e9zi Barry \u00e9s mtsai., 2003a; Barry \u00e9s Clarke). Ez p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00fajabb t\u00e9nyez\u0151t vet fel eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szempontb\u00f3l: a b\u00e9ta hull\u00e1mok jelenl\u00e9t\u00e9nek ar\u00e1ny\u00e1t a th\u00e9t\u00e1hoz k\u00e9pest.
\nMostans\u00e1g egyre nagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s van a th\u00e9ta\/b\u00e9ta ar\u00e1nyra az eg\u00e9szs\u00e9ges feln\u0151ttekn\u00e9l. A kutat\u00e1sok kimutatt\u00e1k, hogy negat\u00edv kapcsolat van a th\u00e9ta\/b\u00e9ta ar\u00e1ny (TBR) \u00e9s von\u00e1s figyelem kontroll, ahogy a stressz-induk\u00e1lt figyelmi kontroll cs\u00f6kken\u00e9sben is (Angelidis \u00e9s mtsai., 2016, id\u00e9zi Putman, van Peer, Maimari, & van der Werff, 2010; Putman \u00e9s mtsai., 2014), figyelem-ir\u00e1ny\u00edtotts\u00e1g (Angelidis \u00e9s mtsai., 2016, id\u00e9zi Morillas-Romero, Tortella-Feliu, Bornas, & Putman, 2015b), emocion\u00e1lis szab\u00e1lyoz\u00e1s (Angelidis \u00e9s mtsai., 2016, id\u00e9zi Tortella, Feliu \u00e9s mtsai., 2014), viselked\u00e9ses g\u00e1tl\u00e1s (Angelidis \u00e9s mtsai., 2016, id\u00e9zi Putman \u00e9s mtsai., 2010) \u00e9s motiv\u00e1lt d\u00f6nt\u00e9shozatalban (Angelidis \u00e9s mtsai., 2016, id\u00e9zi Massar \u00e9s mtsai., 2014; Massar, Rossi, Schutter & Kenemans, 2012).<\/p>\n

Gyermekekn\u00e9l vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy a megn\u00f6vekedett th\u00e9ta\/b\u00e9ta ar\u00e1ny mellett az ADHD-ban szerepet j\u00e1tszik az alfa hull\u00e1mok min\u0151s\u00e9ge is (Lansbergen \u00e9s mtsai., 2011). \u00cdgy nem lehet
\negy\u00e9rtelm\u0171en kijelenteni, hogy a th\u00e9ta aktivit\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban lenne az ADHD legfontosabb t\u00e9nyez\u0151je, viszont egy\u00e9rtelm\u0171en szerepet j\u00e1tszik benne.<\/p>\n

Az eddigiekben teh\u00e1t ismertett\u00fck a th\u00e9ta hull\u00e1m szerep\u00e9t, \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, sz\u00e1mos \u00e9rvet l\u00e1thattunk, amely bizony\u00edtotta, hogy \u00f6nmag\u00e1ban a th\u00e9ta hull\u00e1m az azonnali gy\u00f3gyul\u00e1s helyett patol\u00f3gi\u00e1s folyamatra is utalhat, \u00e1m ebben m\u00e1s agyhull\u00e1mok is szerepet j\u00e1tszanak.
\nA tov\u00e1bbiakban r\u00e9szletesebben kit\u00e9rek r\u00e1, hogy milyen tov\u00e1bbi hasonl\u00f3s\u00e1gok vannak a gyermeki tudat, \u00e9s a th\u00e9ta \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

2. A medit\u00e1ci\u00f3, mint gyermeki tudat el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6ze <\/strong>
\nFeljebb \u00edrtam r\u00f3la, hogy a gyermekek th\u00e9ta \u00e1llapota egy\u00fctt j\u00e1r az intenz\u00edv affektiv \u00e1llapot \u00e9s alacsonyabb viselked\u00e9si automatiz\u00e1lts\u00e1ggal. Emellett fontos kiemelni a csecsem\u0151k\u00e9nt megtapasztalt szimbi\u00f3zis \u00e9lm\u00e9nyt, illetve a hat\u00e9ves kor el\u0151tt v\u00e9get\u00e9r\u0151 \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1got, ahol a gyermek nem rendelkezik meghat\u00e1rozott \u201e\u00e9n-t\u00f6rt\u00e9nettel\u201d a hippokampusz fejletlens\u00e9ge miatt. Ebben a korban megjelenik az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt \u00e9n \u00e9s a hozz\u00e1rendelt t\u00f6rt\u00e9net.
\nMinden medit\u00e1ci\u00f3 v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja a \u201enondu\u00e1lis\u201d \u00e1llapot el\u00e9r\u00e9se (Berman \u00e9s mtsai., 2015), ami egy olyan ment\u00e1lis \u00e1llapotra utal, amely mentes a fenomenol\u00f3giai tartalmakt\u00f3l, \u00e9s egy tiszta tudatoss\u00e1g jellemzi, amely mentes a kett\u0151ss\u00e9g megoszt\u00f3, ellent\u00e9tes volt\u00e1t\u00f3l (Berman \u00e9s mtsai., 2015). A Yoga Sz\u00fatr\u00e1k \u00fagy hivatkoznak erre az \u00e1llapotra, mint befel\u00e9 kontempl\u00e1l\u00e1s, ahol a figyelem \u00e9s a megfigyel\u0151 teljesen \u00f6sszeolvad. Ez tulajdonk\u00e9ppen az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclts\u00e9g \u00e9rz\u00e9s kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t is megsz\u00fcnteti (\u00e9n \u00e9s nem-\u00e9n).<\/p>\n

Th\u00e9ta aktivit\u00e1st n\u00f6vel\u0151 t\u00e9nyez\u0151k <\/strong>
\nEgy 1715 r\u00e9sztvev\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 vizsg\u00e1lat, amely 1966-2015-ig dolgozott fel adatb\u00e1zisokat, megmutatta, hogy a mindfulness medit\u00e1ci\u00f3 leggyakoribb velej\u00e1r\u00f3ja volt a megn\u00f6vekedett alfa \u00e9s th\u00e9ta er\u0151, mind eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s patol\u00f3gi\u00e1s csoportokban. Az egy\u00fcttes jelenl\u00e9te a n\u00f6vekedett alfa \u00e9s th\u00e9ta hull\u00e1moknak jele lehet a relax\u00e1lt \u00e9ber figyelmi \u00e1llapotnak, amely hozz\u00e1j\u00e1rulhat a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ghez (Lomas \u00e9s mtsai., 2015). A medit\u00e1ci\u00f3 egy olyan ment\u00e1lis gyakorlat, amelyet egy m\u00e9lyen ellazult, m\u00e9gis teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9ber \u00e1llapot jellemez (Takahashi \u00e9s mtsai., 2015 id\u00e9zi Mason \u00e9s mtsai., 1997). A gyakorlatot sokak arra haszn\u00e1lj\u00e1k, hogy
\nserkents\u00e9k a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcket egy \u00f6nir\u00e1ny\u00edtott m\u00f3don, illetve cs\u00f6kkents\u00e9k a stresszt \u00e9s az \u00e9rzelmeiket managelhess\u00e9k (Takahashi \u00e9s mtsai., 2015 id\u00e9zi Bishop, 2002; Kabat-Zinn \u00e9s mtsai 1992; Reibel \u00e9s mtsai., 2001). A medit\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zben a gyakorlott medit\u00e1l\u00f3k magasabb alfa \u00e9s th\u00e9ta EEG er\u0151t m\u00e9rtek (Takahashi \u00e9s mtsai., 2015 id\u00e9zi Corby \u00e9s mtsai. 1978; Delmonte, 1984; Travis, 2001; Woolfolk, 1975). Ezek a kutat\u00e1sok viszont a meditat\u00edv \u00e1llapotok, illetve a th\u00e9ta jelenl\u00e9t\u00e9nek pozit\u00edv hozad\u00e9k\u00e1t emelik ki.
\nSz\u00e1mos kor\u00e1bbi EEG tanulm\u00e1ny bizony\u00edtotta, hogy a medit\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal l\u00e9trehozott lassul\u00e1s az alfa hull\u00e1mokban \u00e9s sok tapasztalat a Zen tr\u00e9ningben \u00e1tv\u00e1lt th\u00e9ta hull\u00e1mokra (Takahashi \u00e9s mtsai., 2015 id\u00e9zi Kasamatsu \u00e9s Hirai, 1966; Murate \u00e9s mtsai., 1994). Azok az emberek, akik magasan k\u00e9pzettek az \u00f6n-hipn\u00f3zisban emelkedettebb szint\u0171 th\u00e9ta aktivit\u00e1st mutatnak, nem csup\u00e1n hipn\u00f3zisban, de \u00e9beren is (Fell, 2010 id\u00e9zi Tebecis 1975).
\nAz eddig le\u00edrtak alapj\u00e1n egy nagyon l\u00e9nyeges inform\u00e1ci\u00f3t tal\u00e1ltunk: a tapasztalt gyakorl\u00f3k agyhull\u00e1m aktivit\u00e1sa \u00e9beren is emelkedettebb th\u00e9ta aktivit\u00e1st mutat, ami v\u00e1laszt ad a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy feln\u0151ttkorban \u00e1t\u00e9lhet\u0151-e \u00fajra a magasabb baseline th\u00e9ta. Rengeteg kutat\u00e1s van, amely arr\u00f3l \u00edr, hogy milyen pozit\u00edv l\u00e9lektani hat\u00e1sokkal j\u00e1r a medit\u00e1ci\u00f3, most viszont t\u00e9rj\u00fcnk ki r\u00e9szletesen a magasabb th\u00e9ta szint gyakori probl\u00e9m\u00e1ira.<\/p>\n

3. A th\u00e9ta n\u00e9h\u00e1ny tov\u00e1bbi kellemetlen szerepe <\/strong>
\nIsmert jelens\u00e9g, hogy a hosszantart\u00f3 peri\u00f3dusok a kognit\u00edv aktivit\u00e1sban \u00fagynevezett ment\u00e1lis k\u00f6dh\u00f6z vezetnek. A ment\u00e1lis k\u00f6d cs\u00f6kkent munkamem\u00f3ria teljes\u00edtm\u00e9nyhez vezet, cs\u00f6kkent figyelmi k\u00e9szs\u00e9ghez (Wascher \u00e9s mtsai., 2014 id\u00e9zi Boksem, Meijman, & Lorist, 2006; Lorist \u00e9s mtsai., 2000), ami megn\u00f6vekedett th\u00e9ta szinttel j\u00e1rt egy\u00fctt.(Wascher \u00e9s mtsai., 2014). Teh\u00e1t egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1s van a megn\u00f6vekedett th\u00e9ta szint \u00e9s a ment\u00e1lis k\u00f6d k\u00f6z\u00f6tt. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy azok az egy\u00e9nek, akinek magas TBR ar\u00e1nya van, neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd az \u00e9rzelmi stimulusok g\u00e1tl\u00e1s\u00e1ban (Angelidis \u00e9s mtsai., 2016, id\u00e9zi Putman \u00e9s mtsai., 2010) vagy az \u00e9rzelmi regul\u00e1ci\u00f3ban (Angelidis \u00e9s mtsai., 2016, id\u00e9zi Tortella-Feliu \u00e9s mtsai., 2014).
\nEzek alapj\u00e1n eml\u00e9kezhet\u00fcnk, hogy a gyermekkori th\u00e9ta er\u0151s \u00e9rzelmi affektivit\u00e1ssal j\u00e1rt egy\u00fctt. Eml\u00e9kezhet\u00fcnk, hogy a felsorolt tan\u00edt\u00f3k szerint, akik azzal \u00e9rveltek, hogy az \u00e9let intenz\u00edv \u00e1t\u00e9l\u00e9se a c\u00e9l, akik \u00e1ltal\u00e1nosan spiritu\u00e1lis gyakorlatokat (ak\u00e1r medit\u00e1ci\u00f3t) haszn\u00e1lnak ennek az el\u0151id\u00e9z\u00e9s\u00e9re, majd mint \u00e1ltal\u00e1nos el\u00e9rend\u0151 \u00e1llapotk\u00e9nt hivatkoznak erre, az eddigi kutat\u00e1sok alapj\u00e1n igencsak megk\u00f6zel\u00edthet\u0151nek t\u0171nik mindez: a gyakorlott medit\u00e1l\u00f3k agyhull\u00e1mai th\u00e9ta hull\u00e1mokra lassulnak, a magas TBR ar\u00e1ny pedig probl\u00e9m\u00e1kkal j\u00e1r egy\u00fctt az \u00e9rzelmi regul\u00e1ci\u00f3ban. Ellent\u00e9t \u00e1ll fent azonban ezzel, hisz ahogy feljebb olvashat\u00f3 volt, a mindfulness gyakorl\u00f3k egyik c\u00e9lja p\u00e9ld\u00e1ul pontosan az \u00e9rzelmi management lenne.<\/p>\n

A th\u00e9ta \u00e9s a meditat\u00edv \u00e1llapotok s\u00f6t\u00e9t oldala: Remeg\u00e9s vagy epilepszia <\/strong>
\nA medit\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1mos pozit\u00edv hat\u00e1sa mellett alulreprezent\u00e1lt a kellemetlen hat\u00e1sok jelenl\u00e9te, amivel a medit\u00e1ci\u00f3 egy\u00fcttj\u00e1rhat. Az eddigiek alapj\u00e1n teh\u00e1t lehets\u00e9ges, hogy egy gyakorlott medit\u00e1l\u00f3 ment\u00e1lis k\u00f6d\u00f6t, illetve \u00e9rzelmi regul\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9geket tapasztaljon meg, amivel ellent\u00e9tes motiv\u00e1ci\u00f3val kezdett a gyakorl\u00e1sba \u2013 \u00e1m ezt kezelj\u00fck csup\u00e1n felvet\u00e9sk\u00e9nt, hisz sz\u00e1mos m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151 is befoly\u00e1solja ezeket az \u00e1llapotokat.<\/p>\n

A m\u00e1sik nagyon vitatott t\u00e9ma az epilepszia \u00e9s a medit\u00e1ci\u00f3s \u00e9lm\u00e9nyek hat\u00e1rvonala. Neh\u00e9z k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni az epilepszia \u00e9s a spiritu\u00e1lis gyakorlatok hat\u00e1s\u00e1ra \u00e1t\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Az \u0151si transzcendent\u00e1lis medit\u00e1ci\u00f3 (ami alapvet\u0151en egy mantra ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl) laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is kutatott m\u00f3dszer, amely egy 2006-ban publik\u00e1lt kutat\u00e1s szerint k\u00e9t\u00e9l\u0171 kard lehet az epilepszi\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra (Lansky, Louis). Az arra hajlamos szem\u00e9lyekn\u00e9l a TM n\u00f6veli az epilepszi\u00e1s rohamok kock\u00e1zat\u00e1t (Lansky & Louis, 2006 id\u00e9zi Jaseja, 2005).<\/p>\n

Pszich\u00f3zis vagy \u201eisteni sugallat\u201d <\/strong>
\nEmellett a szokatlan \u00e9lm\u00e9nyek medit\u00e1ci\u00f3ban a tan\u00edt\u00f3k \u00e1ltal gyakran \u00fagy \u00e9rtelmezettek, mint a spiritu\u00e1lis fel\u00e9bred\u00e9s velej\u00e1r\u00f3i, az internaliz\u00e1lt stressz \u00e9s pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1k kiold\u00e1sa, \u00e9s a spiritu\u00e1lis vagy pszichofiziol\u00f3giai energia kiold\u00f3d\u00e1sa, \u00e9s pozit\u00edvan tekintenek ezekre (Lindsay, 2014). A Zen Buddhista trad\u00edci\u00f3 ezeket a szokatlan negat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyeket \u201emakyo\u201dnak nevezi, ami leford\u00edtva annyit tesz, mint az \u00f6rd\u00f6g\u00f6k vil\u00e1ga, ami az \u00e9rzelmi hull\u00e1mz\u00e1st\u00f3l az \u00e1ld\u00e1s \u00e9rzeteihez, szokatlan testi \u00e9rzetekhez, miszpercepci\u00f3khoz (ill\u00fazi\u00f3k) \u00e9s hallucin\u00e1ci\u00f3kig terjedhet (Lindsay, 2014, id\u00e9zi Austin, 2010). A pszichikus er\u0151k megtapasztal\u00e1sa medit\u00e1ci\u00f3ban kapcsolatban \u00e1llhat pszich\u00f3zissal, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rohamokkal vagy eredm\u00e9nye lehet k\u00f6zvetlen\u00fcl a pszichikus rohamnak (Lindsay, 2014, id\u00e9zi Kasper, 2010). P\u00e9lda m\u00e9g erre, hogy tudni v\u00e9lik, hogy mi fog t\u00f6rt\u00e9nni a j\u00f6v\u0151ben (Lindsay, 2014 id\u00e9zi Rahey, 2014), testen k\u00edv\u00fcli \u00e9lm\u00e9nyek, kor\u00e1bbi \u00e9letek eml\u00e9kei vagy dej\u00e1 vu tapasztalatok (Lindsay, 2014).<\/p>\n

A kundalini t\u00edpus\u00fa j\u00f3g\u00e1ban l\u00e9tezik egy kifejez\u00e9s, amit ezekre a t\u00edpus\u00fa probl\u00e9m\u00e1kra haszn\u00e1lnak: a kundalini szindr\u00f3ma.<\/a> \u201eEz egy nagyon s\u00falyos testi, lelki \u00e9s szellemi \u00e1llapot, ami annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a kundalini energia hamarabb \u00e9bred fel a testben, mint ahogy a test \u00e9s az energiatest erre k\u00e9szen \u00e1llna. Ilyenkor az ember idegrendszere \u00e9s testi \u00e1llapota folyamatosan gyeng\u00fcl. Lelki szinten az ember kil\u00e1t\u00e1stalannak l\u00e1tja a helyzet\u00e9t, depresszi\u00f3snak \u00e9rzi mag\u00e1t, egy besz\u0171k\u00fclt tudat\u00e1llapot jellemzi. Szellemi szinten az ember l\u00e1that olyan k\u00e9peket \u00e9s hallhat olyan hangokat, amik nem a tiszta szellemis\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l teljesen elrugaszkodottak. A kundalini szindr\u00f3ma gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3 a megfelel\u0151 gyakorlatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\u201d
\nEgy kutat\u00e1s a TM medit\u00e1ci\u00f3t v\u00e9gz\u0151k k\u00f6r\u00e9ben kimutatta, hogy a gyakorl\u00f3k magasabb pontsz\u00e1mokat \u00e9rtek el vall\u00e1soss\u00e1gban \u00e9s paranorm\u00e1lis \u00e9szlel\u00e9sekben (pl. deperszonaliz\u00e1ci\u00f3, audit\u00f3rikus hallucin\u00e1ci\u00f3), mint a nem medit\u00e1l\u00f3 kontrollszem\u00e9lyek (Lansky & Louis, 2016 id\u00e9zi Persinger, 1992).
\nAz eddigieket \u00f6sszefoglalva teh\u00e1t a medit\u00e1ci\u00f3 \u00e9s spiritu\u00e1lis gyakorlatok a megemelkedett th\u00e9ta szint mellett patologikus, vagy ahhoz hasonl\u00f3 folyamatokat is eredm\u00e9nyezhetnek. A k\u00f6vetkez\u0151kben ismertetem a tudat funkci\u00f3it \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny tudatzavart.
\nA tudat \u00e9s a megfelel\u0151 \u00e9bers\u00e9gi szint <\/strong>
\nA magas baseline EEG th\u00e9ta gyakran \u00fagy \u00e9rtelmezett, mint az \u00e9bers\u00e9g alacsony szintje (Orekhova \u00e9s mtsai., 2006). A tudatnak k\u00e9t fontos feladata van: az egyik a k\u00f6rnyezet \u00e9s \u00f6nmagunk folyamatos k\u00f6vet\u00e9se, az \u00e9rz\u00e9kleteink, eml\u00e9keink, gondolataink, tudatos lek\u00e9pez\u00e9se. A m\u00e1sik a reakci\u00f3k \u00e9s a viselked\u00e9s szervez\u00e9se, amely \u00f6nmagunk \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00fcnk ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re, nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra vonatkozik. Ez k\u00fcls\u0151leg is \u00e9szlelhet\u0151 viselked\u00e9s\u00fcnkben \u00e9s kogn\u00edci\u00f3inkban manifeszt\u00e1l\u00f3dik. A tudat funkci\u00f3i \u00f6sszefoglalva:
\nalkalmazkod\u00e1s, id\u0151i-t\u00e9ri orient\u00e1ci\u00f3, \u00f6nazonoss\u00e1g megteremt\u00e9se \u00e9s fenntart\u00e1sa, akaratlagos, kontroll\u00e1lt, koherens cselekv\u00e9sek tervez\u00e9se \u00e9s kivitelez\u00e9se, k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 ingerek felv\u00e9tele \u00e9s feldolgoz\u00e1sa, illetve az eml\u00e9kez\u00e9ssel kapcsolatos m\u0171veletek (Atkinson, 2003).<\/p>\n

Tudatzavarok <\/strong>
\nA t\u00e9m\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3an p\u00e1rhuzamot emeln\u00e9k ki a tudatzavarok, \u00e9s spiritu\u00e1lis gyakorlatok hat\u00e1s\u00e1ra el\u0151id\u00e9zett \u00e9lm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Zavarts\u00e1gr\u00f3l, konf\u00fazi\u00f3r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, ha a kognit\u00edv, \u00e9rz\u00e9kel\u0151 vagy v\u00e9grehajt\u00f3 folyamatok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben l\u00e9p fel deficit, \u00edgy zavart lehet a t\u00e9ri-id\u0151i orient\u00e1ci\u00f3, de ak\u00e1r az \u00f6nazonoss\u00e1g \u00e9rz\u00e9se is. Del\u00edrium eset\u00e9n olyan akut, fluktu\u00e1l\u00f3 tudatzavar alakul ki, amelyen a kognit\u00edv funkci\u00f3k deficitesek, rendszerint reverzibilis, gyorsan alakul ki, gyakran toxinok ad\u00e1s\u00e1ra, vagy megvon\u00e1s\u00e1ra. A demencia a kognit\u00edv deficitek generaliz\u00e1lt, \u00e1ltal\u00e1ban progressz\u00edv megjelen\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 \u00e1llapot, fokozatosan alakul ki. A pszich\u00f3zis olyan ment\u00e1lis zavar, amelyben hallucin\u00e1ci\u00f3k, \u00e9rz\u00e9kcsal\u00f3d\u00e1sok l\u00e9pnek fel, a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00e9pzelet nem k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el a beteg sz\u00e1m\u00e1ra, gyakran jelennek meg hangulatingadoz\u00e1sok, impulz\u00edv kit\u00f6r\u00e9sek is. Ezen k\u00edv\u00fcl besz\u00e9lhet\u00fcnk m\u00e9g r\u00e9szleges vagy parci\u00e1lis tudatzavarokr\u00f3l (ezekben a tudatnak csak adott alrendszere nem funkcion\u00e1l kiel\u00e9g\u00edt\u0151en, pl. az id\u0151i orient\u00e1ci\u00f3), \u00e9s glob\u00e1lis zavarokr\u00f3l, amelyek eset\u00e9ben az \u00e9bers\u00e9g nagyj\u00e1b\u00f3l megtartott marad, de a tudattartamok olyan fokban dezorganiz\u00e1ltak, hogy a tudat szinte teljes m\u00e9rt\u00e9kben funkci\u00f3k\u00e9ptelen (Varga, 2008).
\nA klasszikus pszichol\u00f3giai iskol\u00e1k magyar\u00e1zatai \u00e9s kapcsolatai a th\u00e9t\u00e1val <\/strong><\/p>\n

A freudi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s alapj\u00e1n az alv\u00e1s k\u00f6zben megjelen\u0151, irracion\u00e1lisnak \u00e9s \u00e9rzelmileg tel\u00edtettnek nevezhet\u0151, \u00e1lmod\u00e1st nevezte manifeszt \u00e1lomtartalmaknak. Szerinte a tudattalan megismer\u00e9s\u00e9nek a kir\u00e1lyi \u00fatja az \u00e1lmok \u00e9rtelmez\u00e9se. A tudattalan tartalmai eml\u00e9kek, v\u00e1gyak, impulzusok, melyek \u00e9rzelmileg intenz\u00edvek, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben f\u00e1jdalmasak, vesz\u00e9lyesek, a szupereg\u00f3val (lelkiismerettel\/ide\u00e1lis \u00e9nnel) \u00f6sszeegyeztethetetlennek t\u0171n\u0151ek. Ezek a tartalmak az elh\u00e1r\u00edt\u00f3 mechanizmusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a tudattalanba sz\u00e1m\u0171zetnek, alv\u00e1s k\u00f6zben viszont az \u00fagynevezett \u201ecenzor\u201d (a tudattalan tartalmak pszichikai elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u0151je) \u201ealszik\u201d, \u00edgy megv\u00e1ltozott m\u00f3don a tudattalan tartalmak m\u00e9gis felsz\u00ednre j\u00f6hetnek, v\u00e1gykiel\u00e9g\u00edt\u0151 c\u00e9lzattal (Hargitai, 2016). Az \u00e1lom szakaszaiban megn\u00f6vekedett th\u00e9ta aktivit\u00e1s \u00e9s cs\u00f6kkent b\u00e9ta aktivit\u00e1s figyelhet\u0151 meg, amib\u0151l k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a th\u00e9ta aktivit\u00e1s valamilyen m\u00f3don korrel\u00e1l a tudattalan folyamatok felsz\u00ednre j\u00f6vetel\u00e9vel.
\nA jungi\u00e1nus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben az egy\u00e9n az individu\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1n megy kereszt\u00fcl, amely sor\u00e1n tudatoss\u00e1 v\u00e1lik \u00f6nmaga \u00e9s k\u00f6rnyezete sz\u00e1m\u00e1ra a tudatalattija egyre m\u00e9lyebb r\u00e9tege, m\u00edgnem el\u00e9ri a Selbst m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t (Hargitai, 2016). Ez \u00f6sszhangban van az eddig v\u00e1zolt felvet\u00e9ssel, miszerint a th\u00e9ta aktivit\u00e1s a tudatoss\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel baseline szinten is n\u00f6veked\u00e9st okoz, a Selbst pedig szint\u00e9n a nondu\u00e1lis, elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli \u00e1llapot megnyilv\u00e1nul\u00e1sa.<\/p>\n

Jung, aki \u00f6tv\u00f6zte a spiritu\u00e1lis tan\u00edt\u00e1sokat a nyugati pszichol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel \u00fagy fogalmazott, hogy a pszich\u00f3zis a kollekt\u00edv tudattalan el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t jelenti (Hargitai, 2016). A jungi\u00e1nus kollekt\u00edv tudattalan fogalma alapj\u00e1n magyar\u00e1zhat\u00f3 a pszichotikus \u00e9lm\u00e9nyek megjelen\u00e9se a medit\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Korl\u00e1tok <\/strong>
\nEzen essz\u00e9 alapvet\u0151en \u00e1ttekint\u0151, probl\u00e9m\u00e1ra figyelmet ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 c\u00e9lzattal \u00edr\u00f3dott, ez\u00e9rt a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9n volt a hangs\u00faly a szakmai m\u00e9lys\u00e9g helyett. A fogalomrendszerben tiszt\u00e1ztuk, hogy az EEG hely\u00e9nek \u00e9s keletkez\u00e9s\u00e9nek mechanizmusa pontosan nem ismert, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyter\u00fcleteken gener\u00e1l\u00f3d\u00f3 th\u00e9ta hull\u00e1mok m\u00e1st jelentenek. Sz\u00e1mos biol\u00f3giai, pszichol\u00f3giai, szoci\u00e1lis \u00e9s m\u00e1s folyamat befoly\u00e1solhatja a hull\u00e1mok hat\u00e1s\u00e1ra \u00e1t\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1got, illetve tov\u00e1bbi kutat\u00e1st ig\u00e9nyel, hogy milyen ter\u00e1pia hat\u00e1sos az itt megjelen\u00edtett spiritu\u00e1lis gyakorl\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra el\u0151id\u00e9zett probl\u00e9m\u00e1kra, illetve ezek hat\u00e9konys\u00e1ga m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 okok lehetnek meghat\u00e1roz\u00f3ak. Mindezen korl\u00e1tok mellett az essz\u00e9m c\u00e9lja, az alapvet\u0151 k\u00f6zhiedelem vizsg\u00e1lata \u00e9s c\u00e1folata eredm\u00e9nyes volt, val\u00f3s probl\u00e9m\u00e1kra h\u00edvta fel a figyelmet.<\/p>\n

K\u00f6vetkeztet\u00e9s <\/strong>
\nA medit\u00e1ci\u00f3 tudom\u00e1nyosan bizony\u00edtott pozit\u00edv hat\u00e1sai miatt vonz\u00f3 lehet sz\u00e1mos ember sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e1m kor\u00e1ntsem vesz\u00e9lytelen a gyakorl\u00e1s, hisz pszich\u00f3zisszer\u0171 \u00e9s epileptikus jelleg\u0171 \u00e9lm\u00e9nyekhez vezethet, illetve a baseline EEG magasabb th\u00e9ta erej\u00e9hez, amely bizonyos tekintetben val\u00f3ban megfelelhet a spiritu\u00e1lis tan\u00edt\u00f3k \u00e1ltal le\u00edrt intenz\u00edv \u00e9rzelmi \u00e1llapothoz, \u00e1m ez egy\u00fcttj\u00e1rhat ment\u00e1lis k\u00f6ddel, \u00e9rzelmi regul\u00e1ci\u00f3s vagy figyelemzavarokkal.<\/p>\n

Mivel az internet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ma Magyarorsz\u00e1gon rengeteg ember tal\u00e1lkozik az ezoterikus gyakorlatokkal, fontos lenne a teljesk\u00f6r\u0171 t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s a gyakorl\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re a v\u00e1rhat\u00f3 esetleges \u201emell\u00e9khat\u00e1sokr\u00f3l\u201d, illetve a pszichol\u00f3gusi szakm\u00e1nak a megfelel\u0151 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ge az ilyen jelleg\u0171 probl\u00e9m\u00e1k meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, kezel\u00e9s\u00e9re, \u00e9s realit\u00e1ssal val\u00f3 kapcsolattart\u00e1s seg\u00edt\u00e9s\u00e9hez, vizsg\u00e1lat\u00e1hoz, hogy a megfelel\u0151 helyzetben a tov\u00e1bbi gyakorlatok er\u0151ltet\u00e9se helyett m\u00e1s, szem\u00e9lyre szabott, \u00e9s tudom\u00e1ny \u00e1ltal al\u00e1t\u00e1masztottan m\u0171k\u00f6d\u0151 seg\u00edts\u00e9get kaphassanak.<\/p>\n

Emellett fontos lenne a kommuni\u00e1ci\u00f3 azokkal, akik ezeket a t\u00edpus\u00fa \u00f6nismereti gyakorlatokat v\u00e9gzik, arr\u00f3l, hogy l\u00e9tezik szakmailag hiteles seg\u00edts\u00e9g, aki – vagy kieg\u00e9sz\u00edtve a tan\u00edt\u00f3t, vagy helyrehozni a gyakorl\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra kialakult probl\u00e9m\u00e1kat, vagy bizonyos id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nti eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi biztons\u00e1gi vizsg\u00e1latot v\u00e9gezzen \u2013 a rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll.<\/p>\n

Irodalomjegyz\u00e9k <\/strong>
\nAngelidis, A., Does, v. d. W., Schakel, L., Putman, P. (2016). Frontal EEG theta\/beta ratio as an electrophysiological marker for attentional control and its test-retest reliability. Biological Psychology 121, 49-52. http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/j.biopsycho.2016.09.008<\/p>\n

Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E. E., Bem, D. J. (2003). Pszichol\u00f3gia. Budapest: Osiris \u2013 Sz\u00e1zadv\u00e9g Kiad\u00f3, 160-193<\/p>\n

Bal\u00e1zs, V. (2016). Kundalini szindr\u00f3ma. URL: http:\/\/anameprogram.com\/hu\/kundaliniszindroma.29.aphtml<\/p>\n

Basar, E., G\u00fcntekin, B. (2013). Review of delta, theta, alpha, beta, and gamma response oscillations in neuropsychiatric disorders. Application of Brain Oscillations in Neuropsychiatric Diseases (Supplements to Clinical Neurophysiology, Vol. 62) Chapter 19, 303-341<\/p>\n

Berman, A. E. Stevens, L. (2015). EEG manifestations of nondual experiences in meditators. Counsciousness and Cognition 31, 1-11. http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/j.concog.2014.10.002<\/p>\n

Clarke, A. R., Barry R. J., McCarthy, R., Selikowitz, M. (2001). Age and sex effects in the EEG: development of the normal child. Clinical Neurophysiology 112, 806-814<\/p>\n

Csattos, I. (2015). Vedd \u00e9szre. Budapest: Csendo Kft.<\/p>\n

Tolle, E. (2016). A most hatalma. Budapest: \u00c9desv\u00edz Kiad\u00f3<\/p>\n

Osho, (1990). From Bondage to Freedom. Mumbai: Rebel Publishing House<\/p>\n

Fell, J., Axmacher, N. Haupt, S. (2010). From alpha to gamma: Electrophysiological correlates of meditation-related states of consciousness. Medical Hypotheses 75, 218224. http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/j.mehy.2010.02.025<\/p>\n

Freud, S. (1996). \u00c1lomfejt\u00e9s. Budapest: Helikon<\/p>\n

dr. Gyimesi, Cs. (2014). A komplex agyi tev\u00e9kenys\u00e9g elektrofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1lata (EEG) In \u00c1brah\u00e1m \u00e9s mtsai.. (eds) Emberi \u00e9letfolyamatok idegi szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u2013 a neuront\u00f3l a viselked\u00e9sig. Interdiszciplin\u00e1ris tananyag az idegrendszer fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9s klinikuma t\u00e9m\u00e1iban orvostanhallgat\u00f3k, eg\u00e9szs\u00e9g- \u00e9s \u00e9lettudom\u00e1nyi k\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra Magyarorsz\u00e1gon. 2225-2256. P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem, Dial\u00f3g Campus Kiad\u00f3, P\u00e9cs.<\/p>\n

dr. Hargitai, R. (2016). Szem\u00e9lyis\u00e9gl\u00e9lektan 2. – Freud. El\u0151ad\u00e1s a pszichol\u00f3gia nappali BA k\u00e9pz\u00e9sben. P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem. Budapest, 2016. okt\u00f3ber 19.
\ndr. Hargitai, R. (2016). Szem\u00e9lyis\u00e9gl\u00e9lektan 2. – Jung. El\u0151ad\u00e1s a pszichol\u00f3gia nappali BA k\u00e9pz\u00e9sben. P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem. Budapest, 2016. november 16.<\/p>\n

Hoch, P. and Kubis, J. (1941). Electroencephatographic studies in organic psychoses. American Journal Psychiatry., 1941, 98, 404-408. In Obrist, W. D. Ph. D. (1954). The electroencephalogram of normal aged adults. DOI: http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/00134694(54)90025-5 (let\u00f6ltve: 2016 november 2)<\/p>\n

K\u00e9ri, Sz., & Guly\u00e1s, B. (2003). Elektrofiziol\u00f3giai m\u00f3dszerek a kognit\u00edv idegtudom\u00e1nyban. In Pl\u00e9h, Cs., Kov\u00e1cs Cs., & Guly\u00e1s B. \u2013 Kognit\u00edv Idegtudom\u00e1ny. 81-96. Budapest: Osiris.<\/p>\n

Klimesch, W. (1999). EEG alpha and theta oscillations reflect cognitive and memory performance: a review and analysis. Brain Research. Brain Research Reviews 29, 169195<\/p>\n

Lansbergen, M. M., Arns, M., Dongen-Boomsma, M. V., Spronk, D., Buitelaar, J. K. (2011). The increase in theta\/beta ratio on resting-state EEG in boys with attentiondeficit\/hyperactivity disorder is mediated by slow alpha peak frequency. Progress in Neuro-Psychopharmacology & Biological Psychiatry 35. 47-52<\/p>\n

Lansky, E. P., Louis, E. K. St., (2006). Transccendental meditation: A double-edged sword in epilepsy?. Epilepsy & Behavior 9, 394-400. doi:10.1016\/j.yebeh.2006.04.019<\/p>\n

Lindsay, S. (2014). Can hyper-synchrony in meditation lead to seizures? Similarities in meditative and epileptic brain states. Medical Hypotheses 83, 465-472. http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/j.mehy.2014.07.015<\/p>\n

Lomas, T., Ivtzan I., Fu, C. H. Y., (2015). A systematic review of the neurophysiology of mindfulness on EEG oscillations. Neuroscience and Biobehavioral Reviews 57, 401410 http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/j.neubiorev.2015.09.018<\/p>\n

Obrist, W. D. Ph. D. (1954). The electroencephalogram of normal aged adults. DOI: http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/0013-4694(54)90025-5 (let\u00f6ltve: 2016 november 2)<\/p>\n

Orekhova, E. V., Stroganova, T. A., Posikera, I. N., Elam, M. (2006). EEG theta rhythm in infants and preschool children. Clinical Neurophysiology 117. 1047-1062<\/p>\n

dr. Pariser, M.. (2016). Heaven and Hell \u2013 Integrating our shadow. El\u0151ad\u00e1s a los angelesi Pszichoanalitikus Int\u00e9zetben szervezett Nice Guy Konferenci\u00e1n. Los Angeles, 2016. szeptember 2\u20135.<\/p>\n

Schoenberg, P. L., Speckens, A. E., (2014). Modulation of induced frontocentral theta (Fm-\u03b8) event-related (de-)synchronisation dynamics following mindfulness-based cognitive therapy in Major Depressive Disorder. Cognitive Neurodynamics, 9, 13-29<\/p>\n

Takahashi, T., Murata, T., Hamada, T., Omori, M., Kosaka, H., Kikuchi, M., Yoshida, H., Wada. Y. (2005). Changes in EEG and autonomic nervous activity during meditation and their association with personality traits. International Journal of Psychophysiology 55, 199-207. http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/j.ijpsycho.2004.07.004<\/p>\n

Varga, K. (2008). Tudatzavarok \u00e9s megv\u00e1ltozott tudat\u00e1llapotok. In: K\u00e1llai J., Bende I., Kar\u00e1di K., Racsm\u00e1ny M. (szerk). Bevezet\u00e9s a neuropszichol\u00f3gi\u00e1ba. Bp., Medicina, 419-463.<\/p>\n

Stibal, V. (2016). Theta Healing. Budapest: Bioenergetic Kiad\u00f3<\/p>\n

Wascher, E., Rasch, B., S\u00e4nger, J., Hoffmann, S., Schneider, D. , Rinkenauer, G., Heuer, H. \u00e9s Gutberlet, I. (2014). Frontal theta activity reflects distinct aspects of mental fatigue. Biological Psychology 96, 57-65. http:\/\/dx.doi.org\/10.1016\/j.biopsycho.2013.11.010<\/p>\n

\n

\"N\u00e9vtelen\"<\/a><\/h3>\n

<\/h3>\n