7 megdöbbentő eltérés egyetemi pszichológiából

3 év pszichológiai tanulmány után folytattam az egyetemet, és gondoltam neked is érdekes lenne elolvasnod, hogy mik a legfőbb meglepetések, amit az egyetem tartogatott. Szinte biztos, hogy az otthoni önképzés és tréningek mellé még neked is új dolgokat hozhat!

Talán te is úgy vagy vele, ahogy én: káprázatos eredményeket adott nekem az önfejlesztés, motivációs irodalom, amiért talán életem végéig hálás maradok. Emellett a tudományos közegben számos eltérő nézőpont van az előzőektől, ami az én nézőpontomat átformálta. Döntsd el te, hogy szerinted megfontolandóak-e vagy sem!

 

1. epizód: A kritikus szemlélet

Az a tapasztalatom, hogy a self-helpben nagyon gyakran úgy állunk egyes személyekhez, vagy tanításokhoz, hogy az A TUTI. Talán mert megnyugtat minket. Ilyenkor nagyon nem akarunk hibát találni. Érdekesség, hogy a tudományos pszichológia világában az egyik legfontosabb szempont, hogy hibát találjanak az elméletekben, felfedezésekben. Ez azért fontos, mert így pontosabban lehet felmérni az elméletet, és a kutatókat is fejlődésre készteti. Gyakran maga a kutató írja le saját elmélete végén elgondolásának a korlátait, lehetséges buktatóit. Ez segíti a többieket abban, hogy megoldást találjanak, tovább fejlesszék az elméletét. Aztán jó esetben az új elméletben feltűntetik, hogy milyen korábbi felfedezésekre építettek.

Az önjelölt tanítók sokszor bátran újítanak, és kreatívabb megoldásokat is találnak, mint a tudományos szféra, viszont a “tudományos főáramlat” nem véletlenül változik lassabban. Ahhoz, hogy itt egy megoldást TÉNYLEG működőképesnek minősítsenek, azt rengeteg emberen kell szigorú feltételek mellett tesztelni. Persze lehet, hogy egyes tudósok félnek a kritikától, de az újítások sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek megbízhatóbbak.

 

2. epizód: Hol találok ilyen ellenőrzött kutatásokat? 

avagy a tudományos “Google”

Ha a kérdéseidre nem olyan hitelességű oldalról akarsz választ kapni, mint a latnodkell.kingatippjei.eltitkolt-valosag.szabadonebredok.blikk.ujvilag.elozoeletek.kattints.blog.atw.eu, ahol megmondják, hogy brit tudósok mit bizonyítottak be, hanem valami tényleg megbízhatót, akkor hasonlóak vagyunk. Ha pedig olyan anyagokhoz akarsz hozzáférést, amiből a legnagyobb elmék is a legfrissebb és legprofibb tudásukat szerzik, akkor egy óriási dolog következik számodra. Egy olyan keresőoldal, ahol NEM a hirdetések vannak első helyen a találatoknál. Ez egy olyan oldal, ahol pillanatról pillanatra frissül a világ teljes tudományosan megbízható publikációtára.

Több ilyen oldal is van, de az én személyes kedvencem a ScienceDirect.com. Itt TE MAGAD rákereshetsz bármilyen elméletre, kérdésre, témára, ami téged érdekel, és angol nyelvtudással + utánajárással gyakorlatilag minden megbízható tudás a rendelkezésedre áll.

Egy olyan oldal, ahol annyira szigorú feltételei vannak a cikkeknek, hogy beleírják a saját kutatásaik és elméleteik KORLÁTAIT is, ahogy azt is, hogy hány emberen tesztelték, pontosan milyen módszerekkel, milyen korábbi kutatások alapján mertek elméleteket gyártani, és a tesztelt személyek mekkora százaléka produkálta a várt és az ellentétes eredményt. Amikor ezt megtaláltam, úgy éreztem, hogy már meg is van, amiért megérte egyetemre jelentkeznem!

3. epizód: A tudás viszont nem mindig kellemes érzés

Ha meghallgatsz egy motivációs előadást, amiből tanulsz, általában jobban érzed magad. Lehet, hogy nem a kedved lesz jobb, viszont sokszor elmondják, hogy a nehéz időszakokon keresztül születnek az igazi sikerek, így ebből “önbizalmat” lehet meríteni. Ezzel szemben egy pszichológiai témájú oktatáson előfordulhat, hogy a tudás fájdalmas felismeréseket rejteget. Például arra rájönni, hogy nincs igazunk, vagy arra, hogy egyes problémáink nem megoldhatóak, vagy arra, hogy épp hol hazudtunk magunknak, hogy jól érezhessük magunkat, igencsak kellemetlen élmény. Ez viszont hozzá tartozik a teljes igazsághoz. Egyes megközelítések pont a fájdalmaink újraátélését használják fel a gyógyuláshoz, ehhez viszont nagyon komoly terápiás felkészültség kell (egy pszichoterapeuta kiképzése 10+ évig tart).

Ahogy az Eredmények c. könyvben is olvashattad, nem véletlen, hogy vannak dolgok, amiket nem tudunk.

Személyes élmény, hogy amikor pszichológussal beszélgetek terápiában, akkor az gyakran kellemetlen érzés rövidtávon, mégis hosszútávon jobb érzéseket hoz az életembe.

 

4. epizód: Önismeret, vagy önmegváltoztatás?

Az önfejlesztőipar jelentős része arra épül, hogy változz. Hogy napról-napra valamilyenné fejlődj. Ez inspiráló is szerintem, és eléggé meghatározza az én világnézetemet is. Érdekes párhuzam egyébként, hogy a politikában is, itt is fellelhető az, ahogy egy jövőképet felfest egy vezető, aztán ha ez a vízió nem jön be, jön a következő vezető, aki arra alapoz, hogy az előtte szóló vezetőben csalódtak. Bár bízom benne, hogy nem törvényszerű ördögi körről beszélünk, néha ez is megesik.

Ide illeszteném be az egyik kommentelőnk “Vegeta” kiegészítését: nem abból van pénze egy trénernek, hogy változást hoz, hanem hogy eladja a változásnak a lehetőségét.

A tudományosabb közegben – sok pszichológusnál – a fő fókusz gyakran nem a változáson van, hanem a jelenlegi helyzet megismerésén, elfogadásán, átdolgozásán.
Felnagyítva ezt picit talán olyan, mintha az önfejlesztésben néha balkezességről jobbkezességre nevelnének (“légy ilyen, mondd ezt, mosolyogj sokat, gondolkodj így, legyenek amolyan szokásaid, és attól jó lesz neked!”). Az “önismereti felfogás” alapján pedig megmutatnák, hogy balkezesként milyen egyedülálló lehetőségeid vannak.

Fontos! Itt nem a balkezesség, mint konkrét jellemző a lényeg, ez itt egy szimbólum. A te valamilyen egyedi jellemződre utal, ami lehet egy adott helyzetben előny, egy másikban pedig hátrány.

Rengeteget lehetne beszélni arról, hogy mi az ami megváltoztatható. Vitázhatunk, hogy mi és mennyire határozza meg a viselkedésünket – a nevelés, a gének, az ösztöneink, vagy épp az, hogy mit hallunk egy tréningen. Számos ezoterikus elmélet beszél életek sorozatán és dimenziókon átívelő karmáról, ami befolyásol minket, az egy fokkal tudományosabb jungiánus megközelítésben pedig az emberiséget átható kollektív tudat befolyásoló erejéről beszélnek. Ennél még elfogadottabb Szondi Lipót ösztönelmélete, amely szerint egyes ösztönöket a génjeinkből hozunk, és nem tudunk nem felszínre hozni – csak abban van lehetőségünk, hogy döntünk, hogy milyen formában éljük ezeket meg. És ott az örök nature vs. nurture (természetünk vs. neveltetés) vita, de ugyanúgy ott van a szabad akarat megválaszolhatatlan kérdése is. Bénító is lehet ez a sok információ, hogy mindez hogy is működik, de talán nem is lényeges. Szerencsére nem kell mindent fejből, racionálisan kitalálnunk. Erről is írunk az Eredményekben, de Mérő László is említi Az érzelmek logikája c. könyvében. 🙂

 

Miért fontos önelfogadásról is beszélni?

 

Erre illusztrációként elmesélek egy személyes történetet. Kezdő “önfejlesztőként” gyakran éreztem úgy, hogy valami gáz van velem. Lényegében ezért is kezdtem el anno, 7 éve. Mondanom sem kell, hogy ezen nem segített, amikor az önfejlesztőtermékek weboldalát olvasgattam. Öreg marketinges módon katasztrofizálták a problémát, a megoldást pedig idealizálták. Igen, ha most rosszul érzed magad, az komoly probléma, de itt a titkos megoldás nálam, és minden álmod valóra válik. Ez persze okozott egy akkora feszültséget, amivel tényleg cselekedni akartam, csak épp ellentétes hatást váltott ki. Mert ugyanis a lelki probléma az volt, hogy nem fogadtam el magam, a weboldal marketingüzeneteit olvasva pedig ez még sok lapáttal rátett, hogy még annyira se fogadjam el magam.
 
Másik példa: elutasított egy lány? Ne legyen ebben részed soha többé! Megmutatjuk neked a titkos módszert, amivel bárhol, bármikor, bárkit el tudsz csábítani!
 
Persze a hirdetők is emberek, meg kell élniük valamiből, és simán lehet, hogy jószándék vezérelte őket, hogy változtatni akarjanak az olvasók. De rám ez épp anno úgy hatott, hogy még kevésbé volt önértékelésem, hogy elhiggyem, hogy megérdemlek egy boldog párkapcsolatot. Paradox helyzet, nemde?

A hirdetések egyébként komoly erkölcsi dilemmák. A BioTechUSA vezérigazgatójával beszélgetve felfedték, hogy az ő marketingjük fontos célja, hogy egy egészségesebb és edukáltabb világban éljünk, emiatt rengeteget költenek oktatásra. Ugyanakkor arról is rengeteget lehet hallani, hogy a reklámok a gyönyörű nőkkel és kidolgozott testű férfiakkal torz testképhez és önértékeléshez vezetnek a fiataloknál. Mi a megoldás? Hát ezt valahogy együtt kéne kitalálnunk, ha van.

 Sajnos mi sem vagyunk szentek, az első 2 évben az értékesítési oldalunkon nálunk is szerepeltek olyan szövegek, ahol az ígéretünk az volt a résztvevőnek, amit mi szerettünk volna, és amit mi gondoltunk, hogy elvár. Egyébként leteszteltük, és egy hasonló témákkal foglalkozó tréningre harmadannyian jelentkeztek, amikor a hirdetési szövegeink nem nagy ígéreteket, hanem a reális esélyeket írta le. Ez is az igazsághoz tartozik. Ezzel szerintem minden önfejlesztőtrénernek meg kell küzdenie.

Vannak, ahol az önfejlesztőmarketing félreértései ma is okozhatnak elcsúszásokat…

Egyébként ha innentől nálunk látnál bármilyen marketingszöveget, amitől rosszabbnak, gyengébbnek, vagy amit károsnak tartasz, írj nekünk, és a visszajelzésedet mindenképp fontolóra vesszük! Mi is hálásak vagyunk, ha  az etikus hirdetés nemcsak a mi felelősségünk, hanem közös cél.
  1. Vannak melankolikusabb temperamentumú emberek. Ez azt jelenti, hogy az ő általános érzelmi állapotuk borúsabb, és ez normális.
  2. Azt is tudjuk, hogy a depresszióra való hajlamnak vannak örökletes faktorai.
Gondolj bele mi történik, ha egy ilyen beállítottságú embernek azt mondják, hogy probléma, ha nem érzi magát minden nap pozitívan… 
Ha akarna se tudna boldogabb lenni. Karikatúrikusan kinagyítva ez olyan, mintha azt mondanánk egy koncerten egy alacsony embernek, hogy probléma, hogy nem lát ki a tömegből a koncerten, és csak nem nyújtózkodik eléggé. Egy olyan társadalomban élünk, ahol az az elfogadott, ha jól vagy, ha pedig nem érzed magad rosszul, azt nem biztos, hogy mered vállalni. Ha emiatt szorongsz, és még azt hallod, hogy tényleg baj van veled, hogy nem vagy minden nap kicsattanva, akkor mekkora eséllyel leszel jobban?
Mark Manson, milliós követettségű önfejlesztő blogger is megírta a könyvében: néha attól érzed magad a legjobban, ha nem akarod folyamatosan jól érezni magad.

Sőt, nincs egy általános jó személyiség sem

 

Jelenlegi tudásommal, tanulmányaimmal, tapasztalataimmal és tudatosságommal erre jutottam.
Például a magabiztosság egy adott helyzetben és mértékben hasznos, egy másikban nem. Például ha valaki rosszul lesz, akkor megnyugtató, hogy ha a személy, aki segít, magabiztosnak tűnik. Ha viszont magabiztosan felrakod pókeren az utolsó filléred is, miközben szörnyű lapjaid vannak, lehet, hogy a magabiztosságod miatt megégeted magad.
A szorongás egy adott helyzetben és mértékben szintén jó, ha van (pl. fontos esemény előtt, hogy megfelelően felkészüljünk rá), máshol nem (átlagos reggelen, amikor elvileg minden rendben van). A “motiváltság” egy adott helyzetben és mértékben jó, ha van (lelkesen dolgozni munkában), egy másikban szintén nem. Mielőtt egy kultuszt építünk fel a motiváltság köré, halkan megjegyzem, hogy a pszichiátrián is kezelnek olyan embereket, akinek az okoz gondot, hogy túlzottan motiváltak (lásd: mánia). Félre ne értsetek, abszolút egyetértek azzal, hogy hazánknak jól jön, ha építkezünk, pozitívabban, bátrabban, lelkesebben és magabiztosabban viselkedünk társadalom szintjén, de ne legyünk motivációmániásak se…

 


Egyébként a rossz kedv is hasznos, hisz olyankor jóval empatikusabbak vagyunk egymással, és képesek vagyunk reálisan vagy épp kritikusan gondolkodni, hibákat találni, amire szintén szükség van. Ahogy olyankor kapja meg a jó a neki járó hangsúlyt is, ha van mihez hasonlítanunk.

A lényeg:
 
Ha esetleg azt érzed egy tréning értékesítési oldalát olvasva, hogy szégyellned kellene magad, mert te nem az eladó által leírt ideális személyiség vagy, akármennyire is híres az illető, NEM BIZTOS, hogy tényleg rosszul kell érezned magad. Illetve nem mindig rád szabott pontos útmutatás az, amit a tömegbe kiáltanak. Remélem, hogy a videó által te is jobban megengeded magadnak, hogy olyan legyél, amilyen vagy, anélkül, hogy negatívan viszonyulnál milyenségedhez, és remélem, hogy ez mindenkinek a javára lesz.

5. epizód: Közhelyek vs. pontos fogalmazás 

avagy miért nem mondom neked, hogy “bármit elérhetsz az életben”

 

Mert nem tartom igaznak. Persze mindennek megvan az esélye, és maximálisan igaznak tartom, hogy sokszor többet érhetünk el, mint azt el tudjuk képzelni magunkról. Talán csak én nem vagyok elég megvilágosodott, vagy lehet, hogy mások sem gondolnak szó szerint mindenre a kifejezés alatt. Viszont úgy látom, hogy ha nem fogalmazok elég pontosan, akkor nagyobb eséllyel értjük egymást félre. Mert ha bármit elérhetek, akkor gyakorlatilag elérhetem azt is, hogy véget érjen a szegénység vagy az éhezés a Földön. Ebben az esetben viszont jogos az a kérdés, hogy miért nem azzal foglalkozom? Miért nem oldottam még meg a globális felmelegedést? Miért nem tettem még szabaddá minden rabszolgát a Földön, vagy oldottam meg minden dilemmát?

Vagy ha képes vagy arra is, mi a van veled, hogy nem a legelső lettél a versenyen, vagy a legjobb tanuló az országban? Hisz bármelyikünk képes rá, csak akarni kell, nem? Vagy a lottónyereményt hányan nyerték meg azok közül, akik akarták, vagy hittek benne?

Oké, hogy ha ezek túlzásnak tűnnek… De volt már veled olyan, bánkódtál, hogy nem sikerült valami, miközben tényleg nem lettél volna többre képes?

 

Hiszek benne, hogy létezik olyan dolog, ami nem a te hibád, ha nem azt érted el. Szerintem nem tudunk mindent kontrollálni – ami nem is baj, hisz mennyi izgalom és csoda születik ebből!

Egyébként a kognitív pszichológiában a túlzott felelősségvállalást omnipotencia, diszfunkcionális attitűdnek nevezik.

“Bence, te túl szőrszálhasogató vagy a fogalmazásban.”

A videóban elhangzott, hogy a kedvenc tantárgyamból 4x buktattak meg eddig, mert nem tudtam szó szerint leírni az elvárt definíciókat a 262 oldalnyi teleírt diából, miközben a lényegét értettem. Talán ez is egy elhárító mechanizmus, és csak a bennem keletkezett feszültséget akarom azzal tudattalanul csökkenteni, hogy racionalizálom, ami történik, és jelentősnek tartom a pontos fogalmazást.

Bár az egyik legnépszerűbb tudományos önismereti és terápiás megközelítés, a kognitív terápia pontosan arra épül, hogy a valósághoz közelítsük, és pontosan fogalmazzuk meg a gondolatainkat. Ezzel rengeteg szorongást fel lehet oldani, és hosszútávon jó hatással lehet az önértékelésre, vagy épp a pánikrohamokat is megszűntetheti.

Illusztráció:

  • “Mindig mindent elszúrok, egy semmirekellő barom vagyok, akinek soha senki nem sikerül!”
  • “Ma nem jött össze, hogy elsőre elérjem a 9-es buszt.”

Ugyanaz az esemény, két különböző gondolat. Milyen érzéseket váltanak ki belőled? Lényegében csak annyi történt, hogy ugyanabban a helyzetben pontosítottuk a gondolatot, és a tényekre figyeltünk. Az, hogy ez a gondolat más érzéseket okoz, mint az ezt megelőző, az nyilvánvaló. És az is, hogy a kettő közül az utóbbi az igaz.

6. epizód: Mik azok az elhárító mechanizmusok?

avagy torzítottan látjuk a világot, és ez normális

Azért jó, ha ennek tudatában vagyunk. Miért is?

Mert így toleránsabbak lehetünk egymással, ha a másik “furcsán” viselkedik, vagy épp nekünk adhat egy “reality check”-et, amikor tanácsot akarunk adni neki. Mert könnyen lehet, hogy egyáltalán nem abban a helyzetben van, amit mi elképzelünk, csak mi vetítjük rá a saját belső tudattalan folyamatainkat.

Szóval visszatérő gondolat: ha rosszul vagy, vagy haragszol másra, egyáltalán nem biztos, hogy valós alapokra épülnek az ezt kiváltó gondolatok. 

7. epizód: Kinek van szüksége pszichológusra? 

Amikor először hallottam önfejlesztő anyagot, vonakodtam tőle. Aztán utána vonakodtam, amikor spirituális tanítóra hallgattam volna, de a legnagyobb ellenállást aziránt tapasztaltam meg, hogy elmenjek egy pszichológushoz, mert számos félelmem volt. Aztán végülis mégis elmentem, mert az akkori legtöbbet ígérő spirituális mesterrel (?) való munka alatt, nemhogy jobban, de egyre rosszabbul lettem, és muszáj volt “az utolsó esélyt” kihasználjam.

Ezek az alkalmak döbbentettek rá, hogy nem a “bolondoknak” van szüksége pszichológusra, hanem úgy látom, hogy annak, aki szakmailag felkészült, megbízható segítséget szeretne.

És ha felmerült volna a kérdés… A pszichológus nem gyógyszerez be téged, hanem beszélget veled. A pszichiáterrel keverik sokan.

Hányan lehetnek, akit az előítéleteik, és félelmeik visszatartanak, pedig egy csomó segítséget megtapasztalhatnának!

Miért van az, hogy egy pszichológus RITKÁN ígér?

Azért mert nem lenne hiteles. Nemrég egy valódi hirdetésben láttam kiírva a következő szöveget:
“Itt egy olyan célt és hivatást fogsz találni, amiért minden reggel lelkesen fogsz kiugrani az ágyból.”
Igen, az emberek ezt akarják hallani. Igen, az emberek talán erre a szövegre fognak vásárolni, és talán a helyszínen nagyszerű dolgokat hallanak, ami még segíthet is nekik, és jól is érezhetik magukat. Viszont mi van akkor, ha esetleg valaki (tréningtől függetlenül) nem lelkesen ugrik ki az ágyból?

Ilyenkor ott az esélye annak, hogy azt gondolja, hogy akkor vele lehet a baj. Nem egy ilyen emberrel találkoztam már. Még egy videót is készítettünk a témáról. Rövidre zárva: oké reggel fáradtan felkelni, még akkor is ha elképesztően jó életed van. 

Egy pszichológussal beszéltünk a témáról. Ő nem azért nem ígér egy tréning előtt, mert ne lenne lehetséges, hogy ilyesmi eredményeket érj el náluk, hanem azért, mert mivel ezt nem lehet garantálni, irreális elvárásokat támasztana feléd, aminek végül te szívnád meg a levét. Pl. “elmentem egy kétnapos önbizalomtréningre, és hasznos dolgokat hallottam, de valamiért az elmúlt 30 év önbizalomhiányát még nem sikerült legyőznöm. Pedig jó emberek, és jó szakemberek az oktatók. Hát akkor biztos valami baj van velem, és nem lehet rajtam segíteni.”

“Jó, megnézem én magamnak! Kit válasszak pszichológusnak?”

Egyébként ha kedvet kaptál, és bátor vagy egy általunk megbízhatónak tartott pszichológust kérni magad mellé, írj Zsedényi Csabának: csaba@fulfilled.hu e-mail címen.

 

Összefoglaló

Jó az önfejlesztés, és jó a pszichológia. A self-help talán kreatívabb, innovatívabb, inspirálóbb és élvezetesebb, míg a pszichológia jóesetben tudományosabb, megbízhatóbb, és nemhogy utolsó megoldás, de szerintem a terápiának bárki számára alapozásnak kellene lennie, amire a self-help épülhet. Üzletileg egyébként a pszichológusok kevésbé fejlettek, viszont az önfejlesztők profi marketingjének ugyanúgy vannak árnyoldalai. Nem is kevés. A megoldás erre az lehet, ha támogatjuk vevőként azokat az oldalakat is, ahol nem ígérnek óriásit, kipróbáljuk a pszichológusi segítségnyújtást, vagy  jelezzük az általunk követett oldalnak, ha azt látjuk, hogy a marketingje/tanításai pluszproblémákat szültek az életünkben.

Van kedved a céljaid kapcsán ingyenesen beszélgetni velem?

Ha igen, jó hírem van. Október 25-én 20:00-kor tartok egy ingyenes online élő kérdezz-feleleket, ahova mindenkit szeretettel várok, akinek már megvan az Eredmények c. könyv. Ha még nincs, ide kattintva tudod beszerezni. Ahhoz, hogy kérdezhess, nincs is másra szükséged majd, mint egy mikrofonra, és egy gmail címre. Az eseményt a facebookon is megtalálod.

20180200_10203378615901566_1611227088_o

Tehát a teendő:

  1. szerezd be a könyvet itt
  2. küldd el nekünk ide a Gmail címed: hello@fulfilled.hu, mert itt tudunk felvenni majd a beszélgetésbe

About Bíró Bence Péter

Az Eredmények című könyv szerzője, a Fulfilled.hu tulajdonosa. A Nincs Többé Jófiú c. könyv fordítója és kiadója. Előadott 2 Superbrands-díjas cég vezetőségének, Svájcban, és számos magyar konferencián és rendezvényen (Fénykonferencia, Pozitív Gondolkodók Napja, Everness fesztivál, stb.). Los Angelesben tanult Dr. Robert Glovertől, és jelenleg a PPKE pszichológia szakos hallgatója Budapesten.