Ebben a cikkben Daniel Kahneman, közgazdasági nobel-díjas pszichológus Gyors és lassú gondolkodás c. könyve alapján egy összefoglalót olvashatsz arról, hogy mikor bízhatunk a szakértői intuícióban.

 

Gyors és lassú gondolkodás

A legfontosabb alapfogalom, amit tisztáznunk kell, hogy kétfajta gondolkodási rendszerünk van. Van egy gyors, és egy lassú gondolkodási rendszerünk.

  • A lassú rendszer sok energiát igényel. Ez az, amikor valójában átgondolunk valamit. Ezt használjuk például egy matek feladat megoldásához.
  • A gyors rendszer nem mérlegel. Ez energiatakarékos. Erőfeszítés nélküli. Akaratlanul történik. Ilyen pl. szavakat elolvasni, megérteni, hogy egy dühös ember dühös, pusztán az arcára nézve. Ezek tehát olyanok, amik gyorsan, először eszedbe jutnak.

Mindannyian használjuk mindkét típusú gondolkodást.

A gyors gondolkodás csodái

Akkor a gyors gondolkodás valami csoda, nemde?

Úgy van beállítva, hogy elnyomja a kételyt, és azokat a gondolatokat és információkat hívja elő, amelyek összeegyeztethetőek a domináns történettel. Ez a fajta, úgynevezett “asszociatív” emlékezet olyan szubjektíve vonzó intuíciókat is létrehoz, amik hibásak.

Meg van az ára ennek a gyorsaságnak. Ahhoz, hogy gyorsan tudjon dönteni, torzításokat, úgynevezett heurisztikákat használ. Tehát könnyedén átverhető. Számos ilyen heurisztika van, de a példa kedvéért megemlítek most egyet. Létezik az úgynevezett “elérhetőségi heurisztika”. Lényegében ez annyit tesz, hogy azokat az eseményeket, amik könnyebben eszünkbe jutnak, nagyobb valószínűséggel bekövetkezőnek és gyakoribbnak tartjuk.

bitcoin-2007769_1280

Például:

Sokat hallani arról, hogy a bitcoin árfolyama megint emelkedett.

Szerinted hogyan fog változni a jövőben?

[A válaszod]

Ezt az állítást mire alapozod?

Hosszadalmas kutatómunkára, és logikus, szisztematikus érvekre, vagy arra, hogy most szinte ösztönösen érzed, hogy ez lehet az igaz válasz?

 

Ha az utca emberét kérdeznénk erről, esélyes, hogy azt mondaná, hogy szerinte tovább emelkedik az ára. Talán nem tudja megindokolni, hogy miért, de valahogy belül ezt érzi igaznak. Ha megkérdezzük, hogy mennyi időt foglalkozott a témával, és kiderül, hogy csak pár cikket látott, de nem mélyedt el benne, akkor a gyanúnk beigazolódott: ez gyors gondolkodás volt tőle. A háttérben pedig az elérhetőségi heurisztika alapján egyszerűsítette le a választ. A lényeg, hogy valójában nincs megbízható tudása a témáról, de van egy magabiztos válasza. Ezt a választ egy heurisztikára, és az az alapján tudatba hozott érzelmekre alapozta. Így energiát spórolt, hogy nem kellett nagyon mélyen gondolkodnia, és érzelmileg sem volt kellemetlen, hogy valójában nem ismeri a témát.

Túlzott magabiztosság

A társadalom azokat a “szakértőket” jutalmazza, akik magabiztosak. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magabiztos válasz megbízhatóbb lenne, mint egy bizonytalanul hangzó válasz.

Mikor vagyunk magabiztosak?

Daniel Kahneman szerint olyankor, amikor az általunk elképzelt történet könnyen eszünkbe jut, nincsenek benne ellentmondások, és más forgatókönyvek sem merülnek fel bennünk.

Az utolsó részre felhívnám a figyelmed:

“más forgatókönyvek sem merülnek fel bennünk”

Mit gondolsz, mennyire szakértő az, akiben pusztán egyféle forgatókönyv merül fel?

 

Gyakorlat:
Adott egy gyógyító, akihez hasfájással jönnek.
Ő azonnal válaszol, hogy mi lehet a baj, fel sem merül benne, hogy más lenne a háttérben. Mit gondolsz?

  • Sok emberrel találkozott, sok komplex helyzetet látott, átélt, értékelt, sokat tanult?
  • Vagy karrierje elején van még, nem igazán ért hozzá, és azért nem jut más eszébe, mert még nem látott mást?

Az utóbbi jóval valószínűbb. Fontos felismerni, hogy nyilvánvalóan nem merül fel bennünk elbizonytalanító tényezőként, hogy ha nem tudjuk, hogy mennyi mindent nem tudunk.

Tehát egy valódi szakértőnek úgy kell egyensúlyoznia, hogy elég magabiztosnak tűnjön ahhoz, hogy a társadalom elfogadja őt szakértőnek, de valódi szakértő maradhasson, tehát számos, egymásnak ellentmondó forgatókönyvet is figyelembe vegyen.

 

 

Az ember életének része egyfajta szorongás. Annyi ismeretlen dolog van a világban, és annyi változás, hogy ha valaki életében egyáltalán nincs jelen, akkor már az a különös (ezt viszont nem Kahneman mondta, hanem Popper Péter). Ezt a szorongást pedig csökkentheti, ha egy szakértőre hallgatunk. Így kisebb felelősséget kell vállalnunk,  hisz ezt a Gipsz Jakab mondta, ő biztos ért hozzá. Érdekes, hogy ha valaki nagyon magabiztosan állít valamit, akkor bekapcsolhat a gyors gondolkodásunk, és lehet, hogy azt gondoljuk, hogy tudja, hogy miről beszél, és bizonyára megalapozott oka van.

Valóban így lenne?

Nem. Valójában egyáltalán nem biztos, hogy a magabiztosság valódi tudást feltételez.

Ott vannak például azok a pénzügyi tanácsadók, akik magabiztosan spekulálnak a következő tőzsdei árfolyamváltozásokról.

Rájuk mondta azt Warren Buffett, a világ 2. leggazdagabb (önerőből lett leggazdagabb) embere:

„The only value of stock forecasters is to make fortune-tellers look good.”

Vagyis: a tőzsdei előrejelzők csak arra jók, hogy hozzájuk képest a még a jósok jobbnak tűnnek.

Daniel Kahneman, közgazdasági nobel-díjas pszichológus, így fogalmazott a Gyors és lassú gondolkodás c. könyvében:

“Azok a szervezetek, amelyek hisznek a túlzottan magabiztos szakértőknek, költséges következményekkel számolhatnak. Az optimizmust azonban a társadalomban és a piacon egyaránt nagyra értékelik: az emberek és a cégek jobban megjutalmazzák a vészesen félrevezető információk szolgáltatóit, mint azokat, akik igazat mondanak. A legnagyobb magabiztosságot mutató szakértőket kérik fel a legnagyobb eséllyel, hogy bölcsességeiket osztogassák a hírműsorokban. Azoknak a szakértőknek, akik teljes mértékben beismerik saját tudatlanságukat, azzal kell számolniuk, hogy lecserélik őket magabiztosabb vetélytársaikra, akik könnyebben elnyerik az ügyfelek bizalmát. A bizonytalanság torzításmentes értékelése a racionalitás egyik sarokköve – az emberek és a szervezetek azonban nem erre vágynak…”

 

Mikor lehet megbízható egy szakértői intuíció?

Ugyan az intuíció mindig a gyors gondolkodáshoz kapcsolódik, előfordulhat, hogy az mégis megbízhatónak bizonyul. Például Daniel Kahneman Gary Kleint említi, aki (pszichológus, NDM megalapítója) a tűzoltókról írt, akik ösztönösen tudják, hogy hova menjenek, és mikor hagyják el a veszélyes épületet.

Hosszú évek kutatásai és vitái alapján végül 4 feltételt találtak, ami ahhoz kellett, hogy egy szakértői intuíció jóeséllyel megbízható legyen.

  1. Az igazi szakértők ismerik a saját szakértelmük korlátait

    Tudják, hogy mi az, amit nem tudnak, és ezt figyelembe is veszik. Például egy megfelelően képzett pszichológus felismeri a hozzá jelentkező ügyfél problémáinak súlyosságát, és megfelelően képzett szakemberhez küldi. Egy iskolapszichológus például nem kezelhet olyan embert, akinek öngyilkos hajlamai vannak. Vagy épp a pánikbetegségnek is különböző fokozatai vannak, amit különbözően képzett szakemberek tudnak kezelni.

    Ha például egy egy jószándékú motivációs tréner azt mondja a depressziósnak, hogy gondolkodjon pozitívan, és azért legyen hálás, amije van, akkor lehet, hogy még rosszabb lesz a helyzet, mert azt érezheti a depressziós fél, hogy hálásnak kellene lennie, és még erre sem képes. Lehet, hogy az említett tanácsadónak gőze sincs róla, hogy esetlegesen milyen biológiai eredetű probléma váltja ki ezt a depressziót, ami mondjuk teljesen más kezelést igényelne. Ha esetleg neked sem jut eszedbe más, sokkal jobb megoldás, az teljesen normális, hisz ezért vannak szakemberek, akik sok éven át tanulják, hogy hogyan különböztessenek meg különféle eredetű problémákat, és ezekre pontos megoldásokat igyekeznek nyújtani.

  2. Megfelelően szabályos és kiszámítható a környezet

    Ha visszapörgetsz egy picit, akkor láthatod, hogy egy tőzsdei helyzetben sokkal több a kiszámíthatatlan tényező, mint gondolnánk. Ott a sokéves tapasztalat sem feltétlenül vezet megbízhatóbb intuícióra. Tony Robbins az Unshakeable c. könyvében a leggazdagabb önerőből lett dollármilliárdos tőzsdésekkel készült interjúi alapján egy fő következtetésként azt vonta le: az emberek bénák a jövendőmondásban, ha tőzsdéről van szó. Ahogy korábban Warren Buffettól is olvashattad.

    Ha viszont többezer órát fektet valaki sakkjátékba, ott az intuíciója jóval megbízhatóbb, hisz annak pontos, egyértelmű, kiszámítható szabályai vannak.

  3. Megfelelő visszacsatolásokat kapott a szakértő

    Nyilván a sakkjátékban látványos és aránylag egyértelmű visszacsatolást kapunk. Viszont évekre előre vonatkozó gondolataink és döntéseink kevéssé kapnak megfelelő visszacsatolást. Nem igazán tud a gyors rendszer tanulni. Így lehet, hogy egy terapeuta ott helyben ráérez valamire, és igaza van, viszont 3-10 éves jövődet tekintve a megérzései kevésbé tekinthetőek hitelesnek, hisz nem kaphatott elég egyértelmű visszacsatolást, mert annyi bizonytalan tényező is szerepet játszhatott a nagyobb időtávlatokban.

    De vannak nullérvényességű helyzetek (mint pl. a tőzsde), vagy gonosz helyzetek is.

    A gonosz helyzetekre példaként Kahneman egy orvost említ. Ez az orvos tifuszos betegeket vizsgált, és valahogy mindig beigazolódott az intuíciója, hogy a személy tifuszos volt-e. Kialakult magáról egy tévedhetetlen intuitív orvos képe. A gond csak az volt, hogy azért kapta mindig azt a visszajelzést, amire gondolt, mert… A tifuszosok nyelvét vizsgálta, és tifuszos kézzel nyúlt az egészséges emberek szájába is. Persze, hogy mindig igaza lett, hisz megfertőzte még az egészségeseket is.

  4. Hosszas gyakorlás, ami lehetőséget biztosít a szabályszerűségek megtanulására

    Egy pókerjátékos például megfelelő gyakorlás és tanulás után akár biztos megélhetést is alapozhat a pókerre. A környezet összességében eléggé szabályszerű, viszont a kezdő játékosoknak is vannak megérzéseik, és lehet, hogy magabiztosak is benne. Itt viszont még nem elég megbízható az intuíció, hisz nem volt elegendő idejük kitapasztalni a szabályszerűségeket.

 

 

 

Összefoglaló

Létezik egy gyors, és egy lassú gondolkodási rendszerünk. Nekünk is, és a szakértőknek is, akiket hallgatunk. Jól eshet azt hallani, hogy egy szakértő magabiztosan állít valamit, viszont a magabiztosság mértéke nem feltétlenül van összefüggésben a szaktudással. Ha egy szakértő az intuíciójára, és érzéseire hagyatkozik, akkor pedig nézzük meg, hogy mennyire szabályszerű a környezet, amiről hagyatkozik, mennyi időt töltött benne, és milyen minőségű visszajelzéseket kaphatott.

 

About Bíró Bence Péter

Pszichológus, coach, egyéni - és szervezeti tanácsadó. Az Eredmények című könyv szerzője, illetve a Business Burnout Biblia című könyv írója. A Fulfilled.hu tulajdonosa. A PPKE-n szerezte pszichológia alapdiplomáját, majd a az ELTE-n tanult tovább munka- és szervezetpszichológia mesterképzésen. Nagyvállalati tanácsadásokban a Corporate Values csapatával dolgozik együtt, illetve a KÜRT Akadémia rendszeres vendégírója.